Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter először is közölte, hogy a szocialista politikusnak már a kérdése is félrevezető, mivel az építési beruházásoknál a költségbecslésben szereplő adatok gyakran a 12-14 hónappal korábbi piaci adatokat tükrözik, mint a benyújtott ajánlatok. Ez idő alatt pedig számos tényező felhajthatja a kivitelezési költségeket.
Aztán kijelentette: "egészen példátlan az, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a véleményét előbb lehet olvasni egy amerikai gazdasági lapban, minthogy az érintett tagállamot érdemben és hivatalosan tájékoztatták volna".
Lázár János meggyőződése, hogy ez az eljárásrend méltatlan. "A Kormány minden együttműködési képessége és jóhiszeműsége ellenére nem tud nem arra gondolni, hogy
az ügy hátterében politikai nyomásgyakorlás áll, amely befolyásolni kívánja a magyar választási kampányt.
Erről levélben tájékoztattuk az OLAF-ot és az Európai Bizottságot, magyarázatot kérve erre a példátlan és diszkriminatív, az eddigi joggyakorlatnak ellentmondó eljárásra" – írta.
Hozzátette azt is, hogy a teljes felhasznált uniós forrás mértékéhez képest elenyésző a szabálytalanságok aránya. "Ezen túlmenően Brüsszel minden eddig beküldött magyar számlát kifizetett, tehát saját ellenőrzését követően is szabályosnak talált" – fűzte hozzá.
Az akkor még Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor vejének tulajdonában álló cég által 2009 és 2014 között elnyert néhány közbeszerzéssel kapcsolatban súlyos szabálytalanságokat tárt fel az OLAF. Az ügyben a Pest Megyei Főügyészség nyomozást rendelt el.
