Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Wall Street Journal úgy értesült, hogy az OLAF már meg is küldte a jelentését a magyar hatóságoknak, egy javaslattal együtt, amiben az áll, hogy tegyék meg a szükséges jogi lépéseket. A csalás elleni hivatal az egykori Tiborcz-cégnél összeférhetetlenséget is talált, az Európai Bizottságnak pedig azt javasolja, kérje vissza a pénzt.
Az OLAF két éven keresztül vizsgálta az Eliost, 35 közbeszerzést néztek át és megállapították, hogy súlyos szabálytalanságok történtek a szerződések odaítélésekor. A magyar ügyészségnek küldött javaslatukban az áll, indítsanak eljárást az ügyben.
Az OLAF nem indíthat eljárást, csak a nemzeti hatóságoknak tehet javaslatot, mindemellett pedig az Európai Bizottság felé is javaslattal élt, kérje vissza vizsgált projektekre költött közel 40 millió eurót. Az Elios 2011 és2015 közötti szerződéseit vizsgálták, ezek keretében a cég magyar települések közvilágítását modernizálta.
Az Elios ebben az időben részben Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában volt, a céget 2015-ben adta el. Korábban a magyar rendőrség is vizsgálódott az Eliosnál, ám 2016-ban, egyévnyi nyomozás után lezárta azt.
A WSJ-nek azt mondta az OLAF, hogy „nem csak súlyos szabálytalanságokat tárt fel, de összeférhetetlenség is történhetett”, ami arra vonatkozhat, hogy Hamar Endre, az Elios egykori tulajdonosának cége, a Sistrade részt vett egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, miközben még az Eliosban is tulajdonos volt.
Az amerikai lap kereste az Európai Bizottságot is, ott azt a választ kapták, hogy ki fogják értékelni az OLAF jelentését, majd megvitatják azt a magyar kormánnyal, azután döntenek majd arról, milyen lépéseket tesznek.
