A Transparency International közzétette a friss korrupcióérzékelési listáját, az eredmény magyar szemszögből lesújtó. A legfőbb megállapítások:

• Magyarország az EU második legkorruptabb országa, és a saját korábbi helyzetünkhöz képest is rosszabbul állunk.
• A törvények megsértése mellett sokszor már a törvények átírásakor jelentkezik a korrupció, de még így sem mindig sikerül betartani a saját képre alkotott szabályokat.
• A közbeszerzések közel fele vagy hirdetmény nélküli, vagy egy induló van csak.
• A közbeszerzésekből a kormányközeli oligarchák mesésen gazdagodnak.
• A tao-támogatások jelentik az új hűbéri rendszer egyik igazodási pontját, több tízmilliárd forint közpénz folyt el a politikailag jól fekvő klubokhoz és sportágakhoz.
• Aki k kidolgozták a letelepedési államkötvények rendszerét, azokat hűtlen kezelésért felelősségre lehetne vonni.

Magyarország 2017-ben 45 pontot ért el a Transparency International globális korrupcióérzékelési listáján, ez 3 pontos romlás az előző évi, 2016-os adathoz képest. Ez kilenc helyes zuhanást jelent, jelenleg a 66. a rangsorban, ezzel világviszonylatban még mindig a közepesen korrupt országok közé tartozik.

Míg az Európai Unió tagállamai közül 2016-ban még Bulgáriában, Görögországban és Olaszországban is rosszabb volt a helyzet a magyarnál – azaz a lehetséges 100 pontból kevesebbet szereztek, mint Magyarország –, addig a tavalyi adatok szerint már csak Bulgáriát sikerült megelőzni. A jelentés súlyosan fogalmaz: Magyarországon

a korrupció immár nemcsak a szabályok ellenében valósul meg, hanem a szabályok átírásával is.

Globális összehasonlításban Magyarország korrupciós fertőzöttsége Szenegállal van azonos szinten, teljesítménye valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé. 

Az élbolyban nincs nagy változás, a világ legkevésbé korrupt országa Új-Zéland, Európáé pedig Dánia, Finnország, Norvégia és Svájc.

A jelentés azt is kiemeli: a régiónkban az elmúlt hat évben Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése zuhant a legnagyobbat. Ez pedig azért is különösen nagy baj, mert az EU-ban erős az összefüggés az egy főre jutó GDP és a korrupciós kitettség között. Ami a magyar példát illeti: a Transparency International a Világbank felmérésével hasonlította össze a sajátját, és arra jutott: a jogálamiság eeróziója összefügg a beruházások csökkenésével. De ugyanez derül ki a versenyképességi mutatókból is: míg a Világgazdasági Fórum szerint 2001-ben még a világ 28. legversenyképesebb gazdasága volt a miénk, most már a 60. helyen állunk csak. Az idézett kutatásban az üzletemberek Magyarországon a nem megfelelően képzett munkaerőt, valamint a korrupciót jelölték meg az üzleti siker legfőbb adályának.

A korrupciós kockázat különösen nagy a közbeszerzéseknél. 2017-ben az állami szervek közel 1500 miliárd forinttal több közpénzt költöttek el közbeszerzéseken, mint egy évvel korábban, ez minden eddigi költéshez képest is kiugróan magas érték. Ezért különösen aggasztó, hogy a magyar közbeszerzési statisztikák évek óta súlyos problémákat jeleznek. Az olyan tenderek aránya, ahol csak egy pályázó van, 2009 óta stabilan 30 százalék körül áll, ami jóval magasabb az EU-átlagnál, pedig azt még nem is mutatja a felmérés, hogy látszatajánlatokkal lebonyolított közbeszerzések is vannak. A hirdetmény nélküli közbeszerzések aránya pedig változatlanul 13 százalékos, az EU-átlag háromszorosa.

Szégyenpadon Mészáros és az Elios

Ritkaság egy ilyen elemzésben, hogy egy embert név szerint emeljenek ki, Mészáros Lőrinc azonban egy teljes bekezdést kapott. Mint a jelentésben áll, Magyarország legismertebb gázszerelője csak tavaly megháromszorozta a vagyonát, az érdekeltségébe tartozó cégek 476 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, az összeg 83 százaléka pedig az EU-tól származott. Az elemzés szerint

a közbeszerzések elosztásával kapcsolatos részrehajlás döntő módon járul hozzá ahhoz, hogy a kormányközeli oligarchák az elmúlt időszakban mesés módon gazdagodnak.

A jelentés bővebben kitér az Elios-ügyre is, már csak azért is, mert 2017-re tehető, hogy az OLAF két év vizsgálat után elkészült a jelentésével. Mint írják, az, hogy a pályázatok alkalmassági kritériumamit olyan cégek segítségével írták meg, amelyek bizonyíthatóan kapcsolatba hozhatóak a későbbi győztes Eliosszal, egyértelmű törvénysértés. De ezen kívül feltételezhető, hogy túlárazták a projekteket és összejátszottak a versenytársakkal.

Rendszerszintű a korrupció

A Transparency a letelepedési kötvények és a tao-pénzek rendszerét mutatta be alaposabban. Előbbi révén nagyjából 60 milliárd forint közpénz került döntően offshore paradicsomokban bejegyzett vállalkozásokhoz, és veszteséget okoznak az államnak. A jelentés írói messzire mennek: szerintük a letelepedési államkötvények rendszerének kidolgozóit hűtlen kezelésért felelősségre lehetne vonni.

A tao pedig az "új hűbéri rendszer egyik igazodási pontja" a Transparency szerint. A támogatási rendszer 2017 végéig a legszerényebb becslés szerint is 450 milliárd forinttal rövidítette meg az államkasszát, és nincs megállás. Márpedig a közpénz itt átláthatatlanul kerül a kedvezményezettekhez, a cégek pedig "mintha tudnák, hogy elsősorban a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező" helyre érdemes adniuk a tao-t. A legtöbb pénzt, 14 milliárd forintot a felcsúti fociakadémia kapta, de kimagasló a Seszták Miklós fejlesztési miniszter hátországának számító Kisvárda focicsapatának, valamint az adóügyi államtitkár Tállai Andráshoz köthető mezőkövesdi lubnak a tao-eredményessége is. És nem csak a fociban folyik el sok közpénz: a kézilabda hirtelen 12-ről 21 milliárdra emelte a tao-bevételét, miután Kocsis Máté lett a szövetség elnöke.