Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Tavaly 4%-kal nőtt a magyar gazdaság, ez csaknem duplája a 2016-os adatnak, és ami különösen fontos: a növekedés szerkezete kiegyensúlyozott volt- olvasható a portfolio.hu összegzésében. A GDP-növekedéshez az ipari, az építőipar és a szolgáltatások bővülése egyaránt hozzájárult. A növekedésben fontos szerepe volt a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus forrásainak, ami húzta a beruházásokat. A reálbérek gyors emelkedése és a lakosság óvatossági megfontolásainak oldódása szintén támogatta a bővülést.
Hosszabb időtávot tekintve azonban vegyes a kép. A világgazdasági válság nyomai, vagyis a 2009-es jelentős gazdasági visszaesés eltérő mértékben érintették a szektorokat. Legkönnyebben az exportőrök vészelték át a válságot, ami a külső kereslet magára találásának és a magyar gazdaság nyitottságának köszönhető, így a kivitel már 2011-ben meghaladta a 2008-as szintet. Az import viszonylag jó teljesítménye akár meglepő is lehetne, hiszen a fogyasztás és a beruházások sem indokolták a behozatal erős növekedését, ugyanakkor tudjuk, hogy a hazai export importtartalma igen magas (vagyis alacsony a hazai hozzáadott érték), így pedig már nem is olyan meglepő a behozatal relatív gyors növekedése.
Ami a fogyasztást illeti, az csak 2016-ban érte el a válság előtti szintet, majd tavaly meg is haladta azt. A folyamat tehát igen lassú volt, amiben kulcsszerepet játszott a lakosság hosszan elhúzódó hitelleépítési folyamata.A fogyasztás az elmúlt két-három évben azonban már érdemben nőtt - így tavaly már 4%-kal meghaladta a válság előtti szintet -, ami a korábbi éveknél jóval gyorsabb béremelésekkel, a létrejövő új munkahelyekkel, valamint pl. a kormányzat lakáspiacot fellendítő lépéseivel függ össze. Utóbbi a (lakossági) beruházásokat is támogatja, de érdemes megjegyezni, hogy a beruházások is csak tavaly haladták meg először a válság előtti szintet.
A hvg.hu az elmúlt nyolc év legfonosabb folyamatait elemző sorozatában legutóbb a gazdasági kivándorlásról, korábban pedig az uniós források felhasználásáról olvashattak részleteket. Hétfőn a stadionépítésekkel, a tao-pénzekkel folytatjuk.
