Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
2017-ben a magyarok 14,5 százaléka élt anyagi nélkülözésben – derül ki az Eurostat előzetes adataiból. 2016-ra még 16,2 százalékot mért az uniós hivatal. Súlyos anyagi deprocávióban az szenved, aki a lentiek közül legalább négy tételt nem engedhet meg magának:
• számlák kifizetése időben
• otthona melegen tartása
• váratlanul felmerülő kiadások fedezése
• hús, hal vagy vegetáriánus megfelelőjük rendszeres fogyasztása
• évente egy egyhetes nyaralás, nem az otthonában
• tévé
• mosógép
• kocsi
• telefon
Eurostat
A magyarországinál rosszabb számokat ugyanazok az országok produkálták, mint tavaly: Bulgária, Görögország és Románia. A román adat javulása egyébként lényegesen jobb a magyarnál, 2016-hoz képest 4,4 százalékot javítottak. A legkisebb érintettség Svédországban és Luxemburgban van. A mélyszegénység által leggyakrabban sújtott réteg az egyedülálló gyerekesek, akiket a teljesen egyedül élők követnek.
Tavaly decemberben az Eurostat kutatása még kibővített szempontok alapján vizsgálta a szegénységet, akkor azt is vizsgálták, telik-e az elhasznált bútorok és ruhák cseréjere, egyszerre két pár cipőre (saját méretben), hetente egy kevés pénzre nem létszükségleti kiadásokra, rendszeres kikapcsolódásra, havonta egyszer egy étel vagy ital elfogyasztása barátokkal, családdal, illetve internet-hozzáférésre. Ezek a tételek a magyarok 31,9 százaléka számára bizonyultak elérhetetlennek, azaz több mint kétszer annyi nélkülözőt találtak, mint más módszerekkel dolgozó KSH.
