Wilbur Ross kereskedelmi miniszter, a küldöttség illusztris tagja, indulás előtt egyenesen "gonosz praktikákat" emlegetett a CNBC televízióban Kína kapcsán. Nem a kereskedelmi miniszter vezeti a delegációt, hanem Mnuchin pénzügyminiszter, aki a globalizáció elszánt híve Trump csapatában. A küldöttség tagja még Larry Kudlow, Trump új gazdasági főtanácsadója és még sokan az elnök gazdasági csapatából.

Örülünk, hogy Amerika tárgyalni akar

- mondta Li Ko-csiang miniszterelnök a Hszinhua hírügynökségnek, miután fogadta Elaine Chao amerikai közlekedési minisztert Pekingben. Arról persze szó sincs, hogy Pekingben hasra esnének a népes amerikai küldöttség láttán. A New York Times tudósítójának magukat megnevezni nem kívánó magas rangú kínai kormánytisztviselők elmondták: nem engednek a zsarolásnak. Nem hajlandóak arra, hogy csökkentsék az exportot Amerikába, arra pedig még kevésbé, hogy leállítsák az informatikai szektor bőkezű támogatását. Ezzel kapcsolatban a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző Global Times vezércikkének szerzője azt írja, megállíthatatlanul tör előre Kína az informatika terén. Peking fair play-t követel Amerikától, amely a maga részéről ugyanezt teszi. Közben mindkét fél tudja: egy kereskedelmi háború sokkal nagyobb kárt okozna, mint valamiféle kompromisszum. Ezért miközben mindkét félnek meg kell mutatnia, hogy igen elszánt a nemzeti érdekek védelmében, ki kell találnia valamilyen kölcsönösen elfogadható megoldást. A kínaiak előnyösebb pozícióban vannak, hiszen tavaly ősszel Hszi Csin-ping elnök megerősítette pozícióját a pártkongresszuson, és nyugodtan koncentrálhat arra a célra, hogy Kínát az USA-val egyenrangú szuperhatalommá tegye.

Trumpnak viszont gondolnia kell arra, hogy ősszel időközi választások lesznek az Egyesült Államokban, ahol pártja elveszítheti a többséget a szenátusban és a képviselőházban. Ezért meg kell mutatnia a törzsszavazóinak, hogy mindent megtesz Amerika 375 milliárd dolláros kereskedelmi deficitjének csökkentéséért, hiszen Trump szerint a kínaiak amerikai munkahelyek millióit "rabolták el az elmúlt évtizedekben". Trump egy 50 milliárdos büntető csomag után újabb 100 milliárd dolláros "figyelmeztetést" akar Pekingnek küldeni. De e helyett inkább magas rangú delegációt küld, mely két napon át tárgyal a kínai fővárosban. Ha ugyanis a kínaiak kemény választ adnak, mint ahogy eddig tették és a jövőben is ezt ígérik, akkor csakugyan veszélybe kerülhetnek amerikai munkahelyek és hatalmas profitok, melyeket amerikai cégek Kínában szereznek. Trump azzal fenyegetőzik például, hogy büntetővámot ró ki a Kínából az USA-ba exportált mobiltelefonokra és autókra. Mi lesz akkor az amerikai cégek Kínában működő gyáraival? Mi lesz, ha Kína válaszul részben kizárja az amerikaiakat a világ potenciálisan legnagyobb piacáról? Jelenleg körülbelül 400 millió olyan fogyasztó él Kínában, aki komoly vásárlóerővel rendelkezik. Ez több mint az USA lakossága. Ráadásul Kína szegényebb része, a maradék mintegy egymilliárd ember is rohamléptekkel zárkózik fel. Ilyen hatalmas piacnak egyetlen részét sem szívesen hagyná kiaknázatlanul egyetlen amerikai cég sem.

Trump nagyon téved, ha azt hiszi, hogy különalkut kényszeríthet rá Kínára- ezt a véleményt fogalmazzák meg azok a szakértők, akik a Pekingben megjelenő China Dailynek nyilatkoztak. Peking kiáll a szabadkereskedelmi normák mellett, melyeket a WTO fogalmazott meg- mondják ezek a kínai gazdasági szakértők. Mindenki más elfogadja a Világkereskedelemi Szervezet normáit, az Egyesült Államok is tegye ezt!- javasolják mosolyogva Pekingben, ahol a keményebb véleményeket nem az állami vezetőkkel, hanem a szakértőkkel mondatnak ki. Vagyis Trumpnak azt javasolják, hogy mondjon búcsút az America First programnak, mellyel a választást megnyertek

Mit mondanak erre Trump gazdasági emberei, akik két napon át tárgyalnak Pekingben? A South China Morning Post szerint mindenekelőtt emlékeztetik Kínát arra, hogy Hszi Csin-ping elnök sok mindent megígért az első amerikai-kínai csúcstalálkozón, melyet Donald Trump floridai birtokán tartottak. A Hongkongban megjelenő angol nyelvű lap szerint Hszi Csin-ping elnök állítólag megígérte: a jövőben nem kényszerítik az amerikai cégeket technológiájuk átadására, ha le akarnak telepedni illetve működni kívánnak Kínában. Ebből eddig semmi sem valósult meg. Márpedig Kína 2025-re a nemzetközi élvonalba akar kerülni az informatikai ágazatban, a mesterséges intelligencia fejlesztésében és a robotok előállításában. Az amerikaiak semmiképp sem szeretnék feladni vezető szerepüket ezen a téren, és még kevésbé szeretnék, ha a kínaiak a saját fejlesztéseiket jelentős részben épp az amerikai technológia koppintása révén valósítanák meg.

A szellemi tulajdon jogi kezelése évtizedes probléma Kínában. Ezért is beszélt "gonosz praktikákról" Wilbur Ross kereskedelmi miniszter. Akire a rossz rendőr szerepet osztotta ki Donald Trump. A jó rendőr a delegáció vezetője Mnuchin pénzügyminiszter. Csodákat persze egyikük sem produkálhat hiszen Trump és Hszi Csin-ping találkozása sem hozott átütő eredményt, csak jó PR-t a két szuperhatalom első számú vezetőjének. Eddig csak látványháború volt Trump beígért kereskedelmi háborúja Kína ellen, és a népes amerikai gazdasági küldöttségnek arra kell törekednie, hogy ez így is maradjon, hiszen az amerikai elnöknek több a vesztenivalója, mert Hszi Csin-ping kínai elnöknek egyelőre nemigen kell töprengenie az újraválasztáson.