Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Magyarország megérti, hogy az Egyesült Királyság mint az egyik legnagyobb befizető kilépése miatt csökken az Európai Unió költségvetése, de nem értünk egyet azzal, hogy a csökkentés a kohéziós és agrárpolitikai források megkurtításával történjen – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter, miután csütörtökön hivatalában fogadta Margrethe Vestagert, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős biztosát.
A 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus kapcsán a miniszter hangsúlyozta: Magyarország egy erős, biztonságos és versenyképes Európai Unióban érdekelt, így olyan hosszú távú költségvetésre van szükség, amely megfelelő finanszírozást biztosít mind az új kihívások, mind a hagyományos politikák számára, egyúttal hatékonyan tud hozzájárulni a közös célkitűzések megvalósításához. A külső határok védelmére, az illegális bevándorlási hullám megakadályozására, illetve annak Európán kívüli kezelésére szánt források növelése uniós szinten szükséges, ami azonban nem mehet a meglévő kohéziós támogatási szabályok és keretek rovására.
Az uniós támogatások nem adományok, hanem a tagságból adódóan a tagállamoknak járó, gazdasági-társadalmi felzárkózásra szolgáló összegek – emlékeztetett Varga Mihály. Hozzátette: a magyar kormány álláspontja szerint a támogatáspolitika kialakításakor nem lehet szempont az, hogy egy-egy tagállam milyen mértékben veszi ki a részét a migrációs kihívás Brüsszel szerint követendő kezelésében.
Az Európai Bizottság kedden közölte javaslatát a 2020 utáni kohéziós támogatásokkal kapcsolatban. Ebben Magyarország számára 24 százalékos csökkenést irányzott elő a mostani "borítékhoz" képest. A brüsszeli javaslat azonban nem végleges, a források nagyságáról és elosztásáról a végső döntést a tagállamok hozzák meg egyhangú döntéssel. A BruxInfo arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani, 2014-2020 közötti időszakban azért is áll több – reálértéken 25 milliárd euró – rendelkezésre, mivel a kormány 2013-ban, a tárgyalások lezárásakor 4 milliárd pluszforrást harcolt ki az eredeti tervekhez képest.
