szerző:
hvg.hu

Kiszivárgott a felzárkóztatási támogatásokra vonatkozó, kedd délutánra ígért bizottsági javaslat, a kelet-közép-európai tagállamok számára lesújtó hírekkel.

Több mint 30 milliárd euró kohéziós támogatást venne el Brüsszel a kelet-közép-európai országoktól, a pénz egy részét Görögországba, Olaszországba és Spanyolországba irányítaná át – írja a Financial Times. Az uniós ügyekben jól értesült lap az Európai Bizottság 2020 utáni költségvetés kedden ismertetendő javaslataival kapcsolatban kiemeli: ez az összeg a teljes kohézióra szánt keret – a tervek szerint hét év alatt 330 milliárd euró – mintegy tíz százalékát teszi ki. Ehhez pedig hozzá kell tenni, hogy reálértékben már maga a keret is 10 százalékot meghaladó mértékben csökken, ha a tagországok elfogadják a brüsszeli terveket.

Ez azonban nem minden: a lap a bizottsági munkadokumentumokra hivatkozva azt írja, hogy a támogatások odaítélésének kritériumai is változnak, így az eddig legnagyobb kedvezményezettek – köztük Magyarország – veszíthetnek sokat. A végleges számokról várhatóan keddi ülésén dönt a bizottság, és a tervek szerint a délutáni órákban közlik majd az illetékes biztosok. A pénzügyi lap mindenesetre úgy tudja, a bizottság a mostani keretnél 23 százalékkal kevesebb pénzt kínálna Lengyelországnak, ahová a legtöbb forrást helyezik ki, és ennél is többet, 24 százalékot vonna el Magyarországtól, a csehektől, az észtektől és a litvánoktól.

A gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került déli államok ezzel szemben a korábbi támogatásoknál magasabb összegre, a spanyolok 5, a görögök 8, az olaszok pedig 6,4 százalékkal több kohéziós forrásra számíthatnak.

Ez összességében azt jelenti, hogy a visegrádi csoport országaitól 37 milliárd eurót vonna el a bizottság, a déli államok pedig 3,7 milliárd pluszforrásban részesülnének (2018-as árakon számolva).

A bizottság az új kritériumok között kiemelné például azt, hogyan érintette az évtized elejének euróválsága az egyes országokban élőket (a görög gazdaság durva recesszióba süllyedt, Spanyolországban megnőtt a fiatalok munkanélkülisége, stb.). A nyugat-európai országokban pedig többlettámogatásra számíthatnak a rozsdaövezetek, vagyis a hanyatló ipar miatt vergődő régiók – még abban az esetben is, ha az uniós átlaghoz viszonyított fejlettségük alapján már nem lennének jogosultak a felzárkóztatási forrásokra.

Ehhez kapcsolódik az is, hogy a támogatási mérték megállapítását a hagyományos módszeren, tehát a GDP nagyságán túl új tényezőktől is függővé tennék. Ilyen például

  • a fiatalkori munkanélküliség,
  • a képzettségi szint,
  • a károsanyag-kibocsátás és
  • a 2014 és 2017 közötti bevándorlás.

Brüsszel azzal érvel, hogy a szlovákok és a lettek még mindig fejenként 300 eurót kapnak majd 2021–2027 között, háromszor annyit, mint az olaszok. Magyarország egy átlagos évben több mint négyszer annyi pénzt kap (a kohéziós, agrár és egyéb forrásokat összeadva) az EU-ból, mint amennyit az állam befizet a közös kasszába.

A javaslat kemény kritikákra számíthat a régió országaiból. A lengyel kormány már jelezte, elfogadhatatlannak tart bármilyen csökkentést, Orbán Viktor pedig számtalanszor elmondta az utóbbi hónapokban, hogy az uniós támogatás nekünk jár, hiszen ez az ára annak, hogy a nyugat-európai államok versenyképesebb cégei előtt megnyitottuk a piacunkat.

Ezt az érvelést elfogadja a német kormány is, amely azt sem ellenzi, hogy 2020 után nőjenek a tagállami hozzájárulások. A mostani terv is ebből indul ki, a május elején közölt bizottsági javaslat nagyjából 10 százalékos befizetésemelés mellett számolt a kohéziós támogatások 7 százalékpontos átlagos csökkenésével.

Több tagállam azonban már a hozzájárulás emelésével sem ért egyet, így kemény vita várható a következő hónapokban a felek között. Brüsszel azt szeretné, ha az egy év múlva rendezendő EP-választásokra már megszületne a kompromisszum, ám erre nem sokan látnak esélyt. Ez a mostani javaslat után még kétségesebbnek tűnhet.

(Financial Times)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hogy lehet a hétfő produktívabb?

Hogy lehet a hétfő produktívabb?

Tőkét emel leányvállalatában a Mátrai Erőmű Zrt.

Tőkét emel leányvállalatában a Mátrai Erőmű Zrt.

Sorozatban térnek vissza a Grease iskolájába

Sorozatban térnek vissza a Grease iskolájába

Ceglédi: A csoportos szexhez való alapjogról

Ceglédi: A csoportos szexhez való alapjogról

Vége a spontán Orbán-interjúknak, Kövér szinte eltiltotta a sajtót a politikusoktól

Vége a spontán Orbán-interjúknak, Kövér szinte eltiltotta a sajtót a politikusoktól

Ilyen, amikor Brüsszel nem küld pénzt: 45,5 milliárd határvédelemre és a migrációra

Ilyen, amikor Brüsszel nem küld pénzt: 45,5 milliárd határvédelemre és a migrációra