1978 óta most először ad otthont egy foci-vb-nek egy autoriter állam: akkor a két évvel korábban hatalomra jutott katonai junta volt hatalomban Argentínában. Vlagyimir Putyinék arra nagyon odafigyeltek, hogy véletlenül se lehessen bizonyítani, hogy korrupció útján nyerte-e el Oroszország a mostani vb-t. Amikor ugyanis elindult a vizsgálat, a pályázathoz használt számítógépeket leselejtezték, a dokumentumok és a levelezések pedig véletlenül elvesztek – olvasható az e heti HVG-ben.

A vb-számla a hivatalos adatok szerint 11 milliárd dollárnál megállt, de ez azért nem jelentette azt, hogy a zsíros megbízásokat ne a Kreml-közeli oligarchák kapják, és ne létesüljenek csillogó arénák olyan városokba, ahol a vb után bajos lesz őket fenntartani.

A rendszer hasonló a magyar fociban is: 2010 óta politikusok, kormányzati szereplők köreiben mozgó üzletemberek ismerték fel, hogy a labdarúgás jóval több sima befektetésnél. Csak az NB I.-ben körbenézve ott találjuk Garancsi Istvánt, aki tizenegy éve megmentette a Videotont a csődtől, Tállai Andrást, akinek a Mezőkövesdjénél több tao-támogatást csak a Felcsút kap, úgy, hogy a városban nincs is komoly utánpótlás-fejlesztést, vagy épp Seszták Miklóst, aki Kisvárdán építtetett stadiont. Kubatov Gábornak meg sem kell feszülnie, hogy a Ferencváros pénzhez juthasson, Mészáros Lőrinc nevének említése nélkül pedig szinte nem is lehet már fociról írni. A focibolond politikusok csapatának vesztese Tiba István, Balmazújváros fideszes képviselője, aki szerint a csapata azért esett ki az NB I.-ből, mert nem volt olyan nagy hatalmú támogatója, mint a Mezőkövesdnek.

Részletek az e heti HVG-ben.