Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Egyik alkotórésze, a higany toxikus hatásai miatt 2030-ra megszüntetik az amalgám használatát az európai fogászatokon, és az ÁNTSZ hamarosan külön levélben tájékoztatja a fogorvosokat arról, pontosan mit kell tenniük, hogy kezelési gyakorlatuk megfeleljen az uniós előírásoknak – írja a szerdai Népszava. Az itthoni rendelőkben már most jóval tíz százalék alatt van az új amalgámtömések aránya.
Ősszel a szakfőorvosok segítségével felmérik, van-e a körülbelül 6000 praxisban megfelelő szűrő, amely megakadályozza, hogy az eltávolított tömések ártalmatlanítás nélkül kerülhessenek a környezetbe.
2019-től a töméscserékkel és foghúzásokkal eltávolított amalgám már nem kerülhet ki a rendelőkből a környezetbe. Ezért a fogorvosi székeket úgynevezett amalgámszeparátorral kell felszerelni. A jövő év elejére intézkedési tervet is kell készítenie az EU-nak a fogászatok amalgámmentesítéséről. Egyelőre senki nem tudja, hogy az új szabály alkalmazása mekkora költséget jelent a magán és a közfinanszírozott rendelőknek.
A lapnak Nagy Ákos keszthelyi fogorvos azt mondta: sok rendelőben nem olyan a gép, illetve a vízhálózat, amelyhez fel lehet szerelni a fúrásnál, csiszolásnál keletkező amalgámrészecske szűrőt. Szerinte állami segítség nélkül a közellátók biztosan nem tudnak majd az előírásnak megfelelni. Bár az új székeken már van ilyen eszköz, az alap és a szakellátásban java részt régi kezelőegységekkel dolgoznak, amelyekben ez nincs benne. Az átalakítás költsége pedig meghaladja az egymillió forintot is – tette hozzá.
A fogorvosi kamara korábbi becslése szerint összesen körülbelül 7 milliárd forintos támogatásra lenne szükségük az uniós szabály alkalmazásához.
