150 milliárdos büntetést szabhat ki Brüsszel a szabálytalan közbeszerzések miatt

150 milliárd forintos átalánykorrekcióban egyezhet ki a magyar kormány az Európai Bizottsággal abban az eljárásban, amelyet az uniós támogatásokat érintő közbeszerzési és jogi tanácsadással kapcsolatos keretszerződés miatt indított a brüsszeli testület – értesült a 24.hu. A büntetés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ellenőrzött és kifogásolt projektekre szánt támogatások megvonása helyett a rostán fennakadt pályázatoknál javasolt megvonás átlagát, 10,64 százalékot vonnának el. Mivel durván 1500 milliárd forintnyi projektről van szó, így lehet az átalánybírság valamivel több mint 150 milliárd forint – írja a portál.

Brüsszel azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség helyett egy külső konzorcium ellenőrizte a közbeszerzéseket, úgy, hogy szabálytalan projektek is átcsúszhattak. Az ellenőrzött mintába bekerült a Szántód–Köröshegy-, Fonyód–Kaposvár-, és a Budapest–Esztergom-vasútrekonstrukció, amelyeknél az auditorok 25 százalékos korrekciót, összesen 27 milliárd forint támogatás megvonását javasolják.

A korrekció az uniós zsargonban azt jelenti, hogy a pénz nem vész el, hanem egy másik, jóváhagyott projektben felhasználható – erre éppenséggel van még ideje a kormánynak, hiszen a mostani támogatási időszak 2020 végéig tart, a pénz felhasználására pedig 2023 végéig van lehetőség.

A 24.hu szerint az Európai Bizottság nem kérte azt, hogy a kormány bontsa fel a 4,8 milliárdos tanácsadói szerződést az érintett konzorciummal, amelyet az SBGK ügyvédi iroda vezet. A tanácsadói szerződést még a Lázár János vezette Miniszterelnökség kötötte 2016-ban az Orbán Viktor családját is képviselő irodával, amelynek a Nagy és Kiss ügyvédi iroda és a Ész-Ker Kft. volt a partnere. Az Ész-Kert Lázárhoz közelálló cégként emlegetik, többségi tulajdonosa Kárpáti Péter György, akinek közös cége van Tiborcz István üzlettársával, Hamar Endrével. Az SBGK meghatározó munkatársa Bajkai István, a Fidesz egyik alapító tagja.

Gulyás Gergely nemrég a Népszavával azt közölte: a keretmegállapodás időközben lejárt. Ez azért furcsa – említi meg a portál –, mivel az eredetileg 2020 végéig szólt volna. A Miniszterelnökség ezzel kapcsolatos kérdésükre azonban nem reagált.

(24.hu)