A Policy Agenda a létminimum és a társadalmi minimum segítségével vizsgálta meg a kisgyerekes családok anyagi helyzetét. Magyarországon 2017-ben a lakosság 30 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a családi jövedelem nem érte el a létminimum szintjét, de létminimum alatt élőnek számított a gyermeket nevelő családokban élők 42 százaléka – azaz a létminimum szempontjából ez a társadalmi réteg a legkiszolgáltatottabb. A Policy Agenda becslése szerint 750 ezer gyereket érint ez az élethelyzet.

Az 1-2 gyermekes családok 41, míg a 3 vagy több gyermekeseknek 49 százaléka tartozik abba a körbe, ahol a létminimumot sem éri el a jövedelem. Településtípusonként is jelentős különbségek vannak a gyermeket nevelő családok anyagi helyzetében. A fővárosban élő gyermekes családok tagjainak 23 százaléka él létminimum alatt, míg a falvakban ez az arány 54 százalék.

A társadalmi minimum a létminimumnál egy minőségileg magasabb szint: „Szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartaléklehetőséget is ad rendkívüli esetekre” – írja a Policy Agenda.

A gyermeket nevelő háztartásoknak csupán csak 32 százaléka áll a társadalmi minimum szintje felett.