Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Nem csak a Sargentini-jelentésről szóló vita és szavazás borzolhatja a kormányfő idegeit az EP e heti ülésén. Jean-Claude Juncker szerdai, hagyományos éves beszédében javaslatot tehet egy a mostaninál nagyobb és sokkal szélesebb jogkörökkel rendelkező uniós határőrizeti szerv kialakítására.
A Financial Times értesülései szerint az Európa Bizottság elnöke 2020-ra egy tízezer fős egység felállítását indítványozza majd. A fegyveres szerv feladata lenne a külső határokon érkezők ellenőrzésén túl az is, hogy megakadályozza a schengeni övezet országai közötti mozgást – ezzel a németeknek kedvezne a bizottság. Ezen túl a londoni pénzügyi lap szerint az egység segítené az elutasított menedékkérők hazatérését is.
Ha valakinek kétségei támadtak volna, a Financial Timesnak egy magasrangú bizottsági diplomata világossá tette, miről is szólna a Frontex határőrizeti ügynökségnél jóval erősebb szervezet: „a lehető legjobban uniós szinten kezelnénk a határvédelmet, hogy segítsük a frontországokat” – fogalmazott.
Valójában kényszerlépésről van szó, amit Brüsszel azzal indokol, hogy az elmúlt években a tagországoknak nem sikerült megoldást találniuk a migráció kezelésére. Kérdéses azonban, ebbe belemennek-e az országok, mivel az uniós határőrök beengedése azt jelentené, hogy lemondanak a most szuverén jognak tartott határvédelemről. Ez vélhetően a magyar kormány ellenérzését is kiváltja, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször beszélt arról, hogy a határőrizet az országok szuverén joga.
Juncker szerdán ismertetendő tervének alapja a júniusi EU-csúcson született megállapodás, amely például az unión kívüli és az unión belüli központokba „terelné” a menedékkérőket. A Financial Timesnak nyilatkozó diplomaták megjegyezték, hogy ezeknek a kialakítására még senki nem jelentkezett.
