#SOTEU


Orosz vagyonból finanszírozott kölcsönt, drónfalat és izraeli szankciókat is bejelentett évértékelőkén Ursula von der Leyen

Bejelentések sora hangzott el Ursula von der Leyen évértékelő beszédben, melyet az Európai Parlament strasbourgi plenáris üléstermében mondott el. Az Európai Bizottság elnöke szerint már dolgoznak azon, hogy a lefoglalt orosz vagyonelemeket használva helyreállítási kölcsönt nyújtsanak Ukrajnának, de az ukrán katonai fejlesztéseket, így a dróngyártást is támogatnák. Javasolta az Izraellel kötött kétoldalú megállapodást felfüggesztését és szankciókat helyezett kilátásba szélsőséges izraeli miniszterek és telepesek ellen. Digitális euró, európai e-autó, demokráciaközpont, közösségi média szabályozás – erről szólt az évértékelő.


Nagy távlati célok, kevés konkrétum: évértékelőt tartott Ursula von der Leyen

Váratlanul lett az Európai Bizottság elnöke, és nyugalmas öt év helyett válságok sora jutott neki. Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén negyedik, egyben utolsó évértékelőjét tartotta, amelyben nagy távlati célokat fogalmazott meg a jövő júniusi európai parlamenti választások előtt, ám sok konzultáció összehívásán nem sok konkrét lépést említett.


Eljött Ursula von der Leyen nagy napja, de tényleg az utolsó lesz, ahogy az Orbán-kormány reméli?

Szerda reggel, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartja szokásos, az Európai Unió helyzetéről szóló beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A német politikust ma már azok kedvelik, akik megválasztásakor nem látták volna szívesen, akik pedig hozzásegítették a poszt elnyeréséhez, ma már távol tartanák onnan.



Magyarországot nem említette, de Orbánnak is üzent Ursula von der Leyen

Az Európai Unió valaha volt leghosszabb évértékelőjét mondta el Ursula von der Leyen, de még így is csak a következő 12 hónap feladatait tudta felsorolni. A koronavírus-járvány árnyékában nemcsak az egészségügy és a gazdaság helyreállítására jutott idő, az Európa Bizottság elnöke azt is bejelentette, hogy 40 százalékról 55 százalékra módosítják a 2030-ra kitűzött szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célt. A komoly kritikákból jutott Oroszországnak és a jogállamiságot megsértő tagállamoknak is.