Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A kép meglehetősen lesújtó: a 18-34 éves fiataloknak mindössze a 8%-a akar informatikus lenni. Közöttük kétszer annyi a fiú, mint a lány. Ráadásul a lányok aránya az elmúlt években folyamatosan csökken. Miközben a többi szakmában egyre több a nő a pályán, az informatika férfi szakma marad. Miért?
Monoton munka, magányos élet
Ezt válaszolták a megkérdezettek arra, hogy miért nem akarnak informatikusok lenni. Dehát ez már nem a kilencvenes évek, hanem a huszonegyedik század második évtizede- mondták a felmérést végzők. Hiába. A fiatalok tudatlansága e téren riasztó. Ugyanakkor 58%-uk semmiképp sem akar informatikus lenni. Döntő többségük lány. Hogy lesz ebből modern Franciaország, amilyet a 40 éves Macron elnök akar? Az állam jelentős pénzekkel támogatja az informatikai startup cégeket. Csak épp kevés van belőlük. Csakis a felsőfokú végzettségű fiúk azok, akik azt állítják: pontosan tudják, hogy mi az informatika. Közülük sokan ott is akarnak dolgozni. Vonzó az, hogy sokat lehet keresni, és ha valaki startup céget alapít, akkor a maga ura lehet pályakezdőként is. Nekik az a véleményük, hogy ki kellene venni a latin nyelvet a tanrendből és helyette informatikát kellene tanítani. Ezzel a megkérdezettek döntő többsége is egyetért. A lányok is fontosnak tartják az informatikát - a fiúk számára. Ez összefügg azzal, hogy Franciaország középiskoláiban az S, vagyis Sciences (természettudományok) tagozatnak van a legnagyobb presztízse. A diákok többsége itt fiú, belőlük lesznek jórészt az informatikusok. De itt jön a következő probléma.
Külföldön sokkal jobban keres egy francia informatikus, mint otthon
A Tech in France felmérését olvasva, melyet a párizsi Le Figaro közöl, olyan érzésünk van, mintha itthon lennénk. A cégek több mint 80%-a kétségbeesetten keres informatikust. És nem talál. Hol vannak a fiatal francia informatikusok? Külföldön, mert ott sokkal több a pénz és sokkal inkább a saját maga ura lehet az ember. Macron elnök szíve minden bizonnyal elfacsarodott, amikor azt olvasta: Kaliforniában, a Szilícium-völgyben vagy Seattle-ben a Microsoft központjában 10-szer annyit keres egy informatikus, mint Franciaországban. Hogy lehet ekkora a differencia? Úgy, hogy vásárlóerő-paritáson számoltak a szakértők, vagyis azt nézték, hogy mit ér egy dollár Kaliforniában vagy Seattle-ben és mit ér egy euró Párizsban, ahol méregdrága az élet.
Így nem csoda, ha sok fiatal informatikus, amint megkapja a diplomáját máris húz el Nyugatra. A londoni City, a New York-i Wall Street éppúgy kedveli őket, mint a Szilícium-völgy vagy épp a Microsoft Seattle-ben. Mi lesz így Macron elnök álmából, az informatikára alapozott francia gazdaságból? 2023-ban mozdonyvezető nélkül közlekedhetnek majd egyes vonatok Franciaországban - hála a robotpilótáknak. Csakhogy a programot jórészt a német Bosch szoftver fejlesztői készítik. Franciaország tehát nemcsak a globális versenyben marad le, de Európában is.
A francia államnak nincs elég pénze arra, hogy otthon tartsa az informatikusokat, hiszen egyensúlyban kell tartani a költségvetést. A hiány nem lehet több a GDP 3%-nál, ezt betartani Franciaországnak a nagy pénzügyi válság óta nem nagyon sikerült. Ha nincs pénz, akkor maradnak a szép szavak. Meg kell szerettetni a fiatalokkal és különösen a lányokkal az informatikát. Csakhogy ez hosszú távú program. Addíg pedig marad a kiábrándító helyzet: a lányok nagyrésze messze elkerüli az informatikát, azok a fiúk pedig, akik profik benne, húznak el külföldre Franciaországból is. (képünk illusztráció)
