A krízis 10 éve Amerikából indult, de letarolta szinte az egész világot. Már az IMF akkori főnöke, Dominique Strauss-Kahn is felhívta erre a figyelmet a Le Figaronak adott exkluzív interjújában. Ugyanezt erősítette meg Gordon Brown akkori brit miniszterelnök. A Munkáspárt veterán politikusa, aki a londoni Guardianben fejtette ki a véleményét, egyenesen azt állítva, hogy a válság terhét a bérből és fizetésből élők viselték. A reáljövedelmek csökkentek, az állam mind kevésbé volt képes támogatni a rászorulókat.

A Brexit népszavazás, Trump választási győzelme, a populisták sikere Itáliában, nem beszélve Orbán Viktor és a cseh dollármilliárdos Babis népszerűségéről - ez mind a tíz évvel ezelőtti nagy pénzügyi válság keserű gyümölcse. Legalábbis ez a véleménye a washingtoni Brookings Institute elemzőjének, William Galstonnak. Aki szerint a második világháború óta nem volt ilyen erős a rendszerellenes hullám a nyugati világban. A jeles szakértő nem említi Görögországot, de ott például 13-szor csökkentették a nyugdíjak összegét. Csoda-e, ha egy furcsa baloldali-jobboldali populista koalíció kormányoz ott? Ciprasz görög miniszterelnök nemrég jelentette be Thesszalonikiben a nyolc szűk esztendő végét. Közölte, abban a négy ágazatban, ahol újra megkötötték a kollektív szerződéseket, 800 euróra emelkedik a minimálbér. Hányan keresnek ennyit Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban vagy Romániában?

 Az egykori szocialista országok abban a reményben csatlakoztak az Európai Unióhoz, hogy az életszínvonal náluk is hamarosan európai lesz. A valóság kiábrándító : a demokrácia 28-ik évében Románia lakosságának mindössze az 1%-a él az amerikai középosztály szintjén-  írta a Washington Post a bukaresti tüntetések idején. Így egyáltalán nem csoda a populista politikusok előretörése az Európai Unió keleti fertályán. Miközben több mint négymillió lengyel és román Nyugaton keresi a boldogulást. Mind több magyar követi őket.

Mi lesz, hogyha újabb globális pénzügyi válság bontakozik ki? Dominique Strauss-Kahn szerint még drámaibb következmények várhatóak, mint tíz éve. Trump ugyanis lényegesen csökkentette az ellenőrző mechanizmusok hatását, a pénz áramlása sokkal szabadabb. Ha pánik törne ki, akkor sokkal nagyobb összegeket kellene letennie az asztalra a nemzetállamoknak, hogy megmentsék a pénzügyi rendszert. Közben pedig az államadósság óriásira nőtt az Egyesült Államokban és sok európai országban. Itália 1400 milliárd eurós államadóssággal küszködik miközben a bérből és fizetésből élő reáljövedelme az elmúlt tíz évben stagnált. Csoda-e, ha populista politikusok viszik a prímet Itáliában?

 Orbán Viktor és Matteo Salvini szövetséget kötöttek Macron francia elnök ellen. Franciaország államfője kénytelen erre koncentrálni miközben kedvenc reformjáról, az eurozóna átalakításáról szinte szó sem esik. Pedig Európának működőképes gazdasági modell kell, ha ellen akar állni a populisták rohamának - állapítják meg azok a szakértők, akik a párizsi Le Monde-nak nyilatkoztak a globális pénzügyi válság tizedik évfordulóján.