szerző:
Lengyel Miklós

Dominique Strauss-Kahn egykori francia pénzügyminiszter 2007 és 2011 között állt a Nemzetközi Valutaalap élén. Vagyis pontosan akkor, amikor a nagy pénzügyi válság végigsöpört az egész világon. Sokan nevének kezdőbetűi alapján DSK-ként emlegetik.

2008. szeptember 15-én megbukott a Lehman Brothers New York-ban, és megindult a globális pénzügyi válság. Az évforduló előtt az AFP hírügynökség kért interjút Dominique Strauss-Kahntól. A ma 69 éves ex IMF főnök interjúját a párizsi Le Figaro ismertette.

Ebből kiderül, hogy DSK tisztában volt a globális gazdaságot fenyegető veszéllyel, de Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter nem. Az újdonsült IMF vezérigazgató már a kezdet kezdetén észlelte, hogy nagy a baj. Ezért Davosban pénzügyi bombát robbantott 2008 elején, amikor 1000 milliárd dolláros közös fellendülési csomagtervet javasolt a nagyhatalmak számára. A hatalmas összeg úgy jött volna ki, hogy minden állam a GDP-je 2%-át betette volna egy közös alapba, melyet az IMF menedzselt volna. Ebből az alapból nagyszabású nemzetközi fejlesztéseket finanszíroztak volna. Ez szabályos keynesianus recept, melyet a konjunktúra fellendítésére használnak nehéz időkben. Az újdonság az volt benne, hogy globális méretekben alkalmazták volna, vagyis nem nemzeti keretek között, mint korábban. Amerikában épp úgy, mint a nagyhatalmak többségében, elvetették Keynes megoldásait, és a piac önszabályozó hatásában hittek. Ezért Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter nem mentette meg a Lehman Brothers-t a csődtől. Példát akart statuálni, mert a Lehman Brothers túlzásba ment a nem ortodox módszerek alkalmazásában a pénzügyi piacon. Súlyos hiba volt - mondja most Dominique Strauss-Kahn. Egy héttel később erre az amerikai pénzügyminiszter is rájött, amikor sokkal nagyobb pénzért kellett megmenteni az AIG-t.

 Ez tehát a múlt az egyik főszereplő mai olvasatában, de mi van ma? Nincs haladás? Épp ellenkezőleg!

 A helyzet rosszabb, mint tíz évvel ezelőtt

- állítja Dominique Strauss-Kahn. Véleménye szerint a bankok és más nagy pénzintézetek ma is nyugodtan bedőlhetnek, és jóval nehezebb lenne megmenteni őket, mert sokkal több pénz kellene hozzá, miközben a nemzetközi együttműködés még annyira sincs meg, mint tíz éve. A bankok kötelező tartalék rátáját ugyan felemelték 8%-ra, de mit használ ez egy olyan óriás esetében, mint a Deutsche Bank?- teszi fel a költői kérdést Dominique Strauss-Kahn. Az IMF egykori főnöke arra céloz, hogy a nagy bankok nyakig benne vannak egyes államok adósságválságában. Kiderült ez Görögország esetében, ahol épp mostanában ért véget a 8 sovány esztendő. Látszik ez a török válság idején, mely olyan bankokat is megrendíthet, mint a Magyarországon is jelenlevő UniCredit. Dominique Strauss-Kahn nem beszél róla, de ott van Olaszország 1400 milliárd eurós adósságállománya, amely, ha meginog, akkor az egész eurozónát válságba sodorhatja.

De hát az Európai Központi Bank felvásárolta a problematikus államadósságok jórészét, vetette fel az AFP.  Ez jó dolog- mondja Strauss-Kahn, de nem oldja meg a problémát, hanem politikai drámát csinál belőle. A populizmus épp annak a következménye, hogy a nagyhatalmak lemondtak arról, hogy rendezzék a nemzetközi pénzügyeket- állítja az IMF ex vezérigazgatója. Az elmúlt tíz év során ugyanis mérhetetlenül megnőttek a társadalmi különbségek a világban. Ezért választották meg Trumpot Amerikában és ezért törhet előre a populizmus egész Európában - hangsúlyozza Dominique Strauss-Kahn. Aki nem is titkolja: pesszimista a közeljövőt illetően, mert nem lát semmiféle szándékot sem a globális problémák megoldására. Ehhez ugyanis nemzetközi összefogás kellene, ez pedig sehol sincsen. Sem Trump, sem az Európai Unió nemigen mutat hajlandóságot e téren. Közben viszont dollár milliárdok áramlanak szabadon a globális gazdaságban, mert Trump még csökkentette is a pénzátutalások ellenőrzését. Ezért ma egy jóval kevésbé felkészült intézményrendszer nézszembe egy esetleges nemzetközi pénzügyi válsággal- hangsúlyozza Dominique Strauss-Kahn, aki az AFP hírügynökségnek adott exkluzív interjút abból az alkalomból, hogy tíz éve tört ki a legutóbbi nagy pénzügyi válság amikor a francia politikus a Nemzetközi Valutaalap élén állt.

DSK 2011-ben azért kényszerült lemondásra, mert New Yorkban a Sofitel szállóban erőszakoskodott egy szobalánnyal. Az afrikai nő feljelentést tett, és a botrány miatt az IMF megvált vezérigazgatójától. Akinek nem ez volt az első szexuális botránya Amerikában. Az IMF főnökeként viszonyt folytatott egy beosztottjával, Nagy Piroskával. Akkor Dominique Strauss-Kahn bocsánatot kért, és maradhatott. A második botrányt nem úszta meg. Az amerikai hatóságok kőkeményen léptek fel vele szemben, mert Washingtonban nem felejtették el: Dominique Strauss-Kahn a nagy pénzügyi válság idején homlokegyenest ellenkező nézeteket vallott, mint a Bush kormányzat, amely végül az adófizetők pénzén mentette meg a nagy pénzintézeteket. Dominique Strauss-Kahn a bukása után pénzügyi tanácsadó lett, egyebek között szülőföldjén, Marokkóban adott tanácsokat Mohamed királynak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Reménytelen harcot vívott ez a néhány autós a jeges feljáróval – videó

Reménytelen harcot vívott ez a néhány autós a jeges feljáróval – videó

73 évvel az atomkísérlet után is jól látható a Csendes-óceán "sebe"

73 évvel az atomkísérlet után is jól látható a Csendes-óceán "sebe"

Hazánkban a legújabb Audi Q7, ami 286 lóerővel indít

Hazánkban a legújabb Audi Q7, ami 286 lóerővel indít

Egyre több a halálos baleset a vasúti átjárókban

Egyre több a halálos baleset a vasúti átjárókban

Bevezették a nagyszülői gyedet

Bevezették a nagyszülői gyedet

Schilling Árpád: Listák igenis léteznek

Schilling Árpád: Listák igenis léteznek