A francia olajóriás, a Total értette a finom célzást és rögtön közölte: távozik Iránból, ahol egy közös vállalkozásban 50,1%-os többséget szerzett a tengeralatti földgázmezők kiaknázására. Most meglett az utód. 

A kínaiak állami óriása, a CNPC lépett a Total helyére

Erről a francia közszolgálati portál, a FranceInfo számolt be. Összeget nem említett, de a tényt igen, ezen túl a kínaiak termelhetik ki a földgázt az Iránhoz tartozó vizeken. A kínaiak hamarosan megkezdik a munkálatokat – közölte az iráni partner. A Total ugyanis még nem csinált semmit, mert kivárt. A kínaiak nem haboznak annak ellenére, hogy kereskedelmi háborúban állnak Amerikával. Talán ezért is időzítették a bejelentést mostanra, mert hamarosan Argentínában találkozik Trump és Hszi Csin-ping.

A G20-csúcs leginkább várt esemény ez: a globális gazdaság két legnagyobb játékosa feszül egymásnak. Megállapodnak vagy épp ellenkezőleg, tovább nyüstölik egymást. Mike Pence amerikai alelnök Szingapúrban megadta az alaphangot: „ha nem lesz megállapodás, akkor kétszeresére emeljük a büntetővámokat Kínával szemben”.

De veszik-e a lapot a kínaiak vagy sem? A hétvégén érdekes tanácskozást tartottak Kantonban, ahol a globalizáció jövője volt a téma. A Nemzeti Bank nemrég nyugalomba vonult elnöke kifejtette, mit is akar valójában Peking az Új Selyemút programmal.

Nem a fejlett, hanem a feltörekvő világ hajtja végre az új típusú globalizációt 

Ez a kínaiak alapgondolata, melyet az elmúlt évtizedek gazdasági sikerei alapoznak meg. A South China Morning Post beszámolója szerint a nagy különbség az, hogy korábban a döntő fordulatokat a világgazdaságban a fejlett államok hozták: a közelmúltban Nagy-Britannia, majd az Egyesült Államok befolyása volt a meghatározó. Ám manapság más a helyzet – hangsúlyozta a pekingi Nemzeti Bank nyugalmazott elnöke. A feltörekvő államok egy részének már van pénze. Korábban Nagy-Britannia és az európai államok finanszírozták az USA fellendülését. Most viszont nem Amerika pénzeli Kínát. Az Új Selyemút lehetővé teszi, hogy a kínaiak és más feltörekvő államok, melyeknek van pénzük, döntő mértékben befolyásolják a globalizációt, melyet Trump gyakran bírál. Az Egyesült Államoknak már egyáltalán nincsen olyan döntő befolyása a világ ügyeire, mint ahogy azt Donald Trump képzeli. Hszi Csin-ping elnök ezt nyíltan ki is mondta Hangcsouban, amikor először Kína történetében ott rendezték meg a G20-csúcstalálkozót. Hszi Csin-ping elnök részt kért a globális pénzügyek irányításában, de ezt az USA határozottan elutasítja. Peking azonban azzal, hogy finanszíroz számtalan nemzetközi beruházást, szépen csendben növeli befolyását akkor is, ha ez Amerikának nem tetszik.

Az iráni földgázbefektetés minden bizonnyal kicsapja a biztosítékot Washingtonban, ahol gazdaságilag meg akarják fojtani Iránt. A kínaiak mindezt tudva vidáman színre lépnek. Finoman figyelmeztetve Amerikát, nekünk is megvannak a kártyáink a globális vetélkedőben. Trump elnökön és a csapatán a sor, hogy levonják a következtetést: megállapodnak-e Hszi Csin-ping elnökkel Argentínában, avagy az elhúzódó kereskedelmi háború mellett döntenek, melynek a kimenetele legalábbis kétesélyes. (via South China Morning Post, FranceInfo)