Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Részletesen elemezte a KSH, hogyan költötték el a magyarok a pénzüket. A nemrég megjelent Területi statisztikai évkönyv, 2017 című kiadvány úgy számol: a legtöbb pénz élelmiszerre megy el, erre 225 ezer forintot költ egy év alatt egy átlagos fogyasztó. Ez máris nem tűnik annyira soknak, ha átszámoljuk napi kiadásba: ezek szerint naponta 616 forint jut ételekre. Ami az innivalókat illeti: alkoholra egy év alatt 33 ezer forint megy el, alkoholmentes italokra pedig csak 21 ezer – de nyilván nem ide számít, ha valaki csapvizet iszik.
A lakhatásra egy év alatt összesen 215 ezer forintot, azaz majdnem havi 18 ezer forintot költenek el. Arra nem tér ki az elemzés külön, hogy ez mennyivel több azoknak, akik lakbért vagy albérleti díjat fizetnek. (Az egyetlen erre utaló adattal, amely szerint 23 ezer forint a lakbérek éves átlaga, sokat nem tudunk kezdeni, ebbe nulla forinttal beleszámították azokat, akik nem bérelt lakásban élnek.)
Ha a számokat leosztjuk 12-vel, azt látjuk, hogy az átlagos havi kiadások így néznek ki:
- Ételre 18 750 forint, alkoholmentes italokra 1800, alkoholra 2800 forint
- Áramra, gázra és tüzelőanyagokra 10 800, vízre 4300 forint.
- Közlekedésre 9800 forint, ebből az autókra 7200.
- A hírközlés kategória (ide a tévé, internet és a telefon tartozik) havonta 6100 forint
- Kultúrára és szórakozásra havi 5700 forint
- Bútorokra és háztartási gépekre havonta egy ezres, a háztartásvitelre 1850 forint.
- Egészségügyi kiadásokra havonta 4300 forint, ebből körülbelül 2900 forint a gyógyszer.
Összességében 1 millió 22 ezer forintot tesznek ki a fogyasztási kiadások egy év alatt. Látványosak az ország egyes részei közötti különbségek, ha azt nézzük, hol mennyit költenek arra, ami nem kell a létfenntartáshoz. A kultúra, szórakozás nevű kategóriában a közép-magyarországiak (vagyis a budapestiek és a Pest megyeiek) évi 112 ezer forintot költenek el, míg a lista második helyén álló nyugat-dunántúliak is csak 66 ezret. Hasonló a helyzet a vendéglátással is: a szállodákban és az éttermekben egy közép-magyarországi átlagosan évi 60 ezer forintot hagyott ott, a listán második dél-alföldieknél pedig 36 ezer forint a mutató.
