Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Komoly biztonsági kockázatot jelentenek az úgynevezett aranyútlevél- és aranyvízum-programok, amelyek keretében egyes európai uniós tagországok állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt kínálnak külföldieknek pénzért vagy befektetésekért cserébe, figyelmeztetett az Európai Bizottság (EB) szerdán.
Bizonyosféle letelepedési kötvényprogramot jelenleg húsz EU-tag működtet, köztük Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország és Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovákia. Bulgáriában, Cipruson és Máltán pedig állampolgárság is vásárolható. Magyarországon évekig működött a letelepedési kötvények programja, de érdemi hasznos nem hozott, sőt: 30 milliárd forintot buktunk rajta.
[Szigorítaná a letelepedési kötvények kiadását az EU]
"Nagyobb átláthatóságot akarunk, hogy mi alapján adják meg az állampolgárságot, és szorosabb együttműködést a tagállamok között. Nem lehet gyenge láncszem az EU-ban" – jelentette ki Vera Jourová uniós igazságügyi biztos. "Az érintettek nem pusztán valamely tagország, hanem egyúttal az Európai Unió állampolgárává is válnak, az azzal járó minden joggal, köztük a szabad mozgással és a belső piaci hozzáféréssel együtt. Azaz ezen országok olyasmit árulnak, ami nem az övék" – mutatott rá.
Dimitrisz Avramopulosz, az EB uniós belügyekért és polgárságért is felelős tagja is osztotta Jourová véleményét. Szerinte "nem szabad kockára tenni az elmúlt évek közös eredményeit a biztonság és a határvédelem megerősítése terén. Az uniós tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a fékekre és ellensúlyokra vonatkozó kötelezettségeiket, és ez alól a letelepedési kötvényprogramok sem jelentenek kivételt."
Az Európai Bizottság szerint ezek a programok aggályosak a pénzmosás és az adóelkerülés elleni küzdelem szempontjából, továbbá nem eléggé átláthatóak.
A bolgár kormány közben bejelentette, hogy februártól megszüntetik a komoly bírálatokat kiváltó aranyútlevél-programot. Ennek előzménye az volt, hogy októberben állami tisztségviselők által működtetett irathamisítói hálózatot számoltak fel a hatóságok. A gyanúsítottak a vádak szerint külföldieknek olyan hamis dokumentumokat értékesítettek, amelyek azt voltak hivatottak igazolni, hogy az irat tulajdonosának egyik felmenője bolgár állampolgár. Az igazolások révén a külföldiek állampolgársághoz, illetve útlevelekhez tudtak jutni, lehetővé téve számukra az Európai Unió területén a lakhatást és a munkavállalást.
