szerző:
Sztojcsev Iván

Érdemi hasznot nem hozott a letelepedési kötvény az országnak, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül - állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest.

A letelepedési kötvényprogram nem játszott érdemi szerepet az államadósság finanszírozásában, de nagyjából 30 milliárd forint veszteséget okozott a magyar adófizetőknek – erre jutott a Transparency International Magyarország és a Költségvetési felelősségi Intézet Budapest. A két szervezet közös kutatását most mutatják be.

  • A letelepedési államkötvényt vásárlók 1 666 millió eurót fizettek, cserébe az országnak 1 844 millió eurót kell majd visszafizetnie. A különbség, 178 millió euró 66,5 millió euróval több, mint amennyibe a letelepedésre nem jogosító, szokványos államkötvények értékesítése került volna.
  • Ha pedig úgy számolunk, hogy mekkorát lehetett volna spórolni, ha az Európai Beruházási Banktól kér több hitelt a kormány, akkor a konzervatív, óvatos számítás szerint is kijön a 30 milliárd forintos bukás.
  • Eközben azonban nagyrészt offshore hátterű cégek 60 milliárd forinttal gazdagodtak a magyar költségvetés kárára.
  • A program keretében 19 855 külföldi, közöttük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is, érdemi ellenőrzés nélkül jutottak magyarországi letelepedési engedélyhez.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója azzal kezdte az elemzés bemutatását: az államvezérelt közpénzszivattyú egyik fontos eleme a letelepedési államkötvény. A rendszerszintű korrupció így szolgál hatalmi érdekeket, a foglyul ejtett állam pedig néhányak mesés gazdagodását szolgálja - tette hozzá.

Bod Péter Ákos: nem létezett az ok, amire hivatkozva bevezették a letelepedési államkötvényt

A rendezvényen az első előadást Bod Péter Ákos tartotta: ő arról beszélt, mi az oka annak, hogy unortodox gazdaságpolitika van Magyarországon, és szükségünk van-e erre. Szerinte akadnak olyan nem szokványos intézkedések, amelyek a gyors válságkezelést szolgálják, "szigetelőszalaggal megkötünk valamit, hogy szét ne essen", de aztán ezeket kivezetik, ahogy vége a válságnak. De sok olyan lehetőség is elképzelhető, amely új teóriának hangzik, mégis valójában régi, akkor vagy bevált, vagy nem bevált ötlet újrahasznosítása.

Sok kommunista ötlet újrahasznosítását láttam

- mondta a magyar példáról Bod Péter Ákos. Ilyen például szerinte a munka alapú társadalom ideája, vagy az erőltetett iparosítás.

A letelepedési államkötvények ötlete unortodox volt, de nem volt szükség rá - folytatta. A magyar devizatartalékokat nem kellett feltölteni ezekkel, mert volt belőlük elég. Az Orbán-kormány 2010-ben egy krízisből kilábaló gazdaságot örökölt, és a 2011/12-es visszaesést kivéve azóta is tart a növekedés. Az MNB adatai szerint amennyi mobilizálható devizatartalék volt az országban 2013 és 2017 között, az semmi okot nem adott a devizatartalékok feltöltésére. Az sem érv, hogy válság lenne,

ha valaki azzal kampányol, hogy Magyarország jobban teljesít, akkor kéretik eltörölni a válságadókat

- tette hozzá.

Sőt, azt sem lehet mondani, hogy valami igazán újat, az addig szokásosnál jobban működőt hozott volna a letelepedési államkötvények rendszere, így aztán abból választhat mindenki saját ízlése szerint: ötlettelenségről, dilettantizmusról, vagy nyereségvágyból vezették-e ezt be.

Ligeti Miklós: Magyarország elszúrta ezt a programot

Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője nem a makrogazdaság, hanem a korrupció vizsgálata felől közelítette meg a kérdést. Magyarország elszúrta ezt a programot, túl olcsón adta, és nem követelt meg elég sokat ahhoz, hogy valaki letelepedési kötvényt vegyen - mondhatnánk szerinte, ha naivak lennénk.

A letelepedési kötvényeket nem az állam forgalmazza, hanem közvetítő cégek, ezeknek a működését a parlament gazdasági bizottsága engedélyezi. Ez teljesen átláthatatlan, ráadásul egy kivételével minden engedélyezett közvetítő cég olyan országból származik, ahol nagyon sok az offshore cég - jogilag ennyit lehet kimondani; az, hogy valóban offshore cégről lenne szó, nem bizonyítható. Az államkötvény névértéke 300 ezer euró, a közvetítő cég mindegyikből 271 ezret fizet az államnak, a többi a közvetítőé, pedig az közpénz lehetne, ha nem ilyen módon árulnák a kötvényt. Ez a TI szerint jogilag nem lett volna megengedhető, egyszerű okból: az alaptörvény tiltja azt, hogy közpénzt átláthatatlan hátterű cégeknek adjanak. Ráadásul a kormány ezzel közel 20 ezer ellenőrizetlen hátterű külföldit engedett be az országba, ami most már szintén alaptörvény-ellenes lenne. (Amikor a kötvényprogram működött, még nem volt az.)

A letelepedési engedélyhez 20-30 nap alatt hozzá lehet jutni, márpedig az is kérdéses, hogy ennyi idő alatt a magyar nemzetbiztonság mennyire tud informálódni a vásárlókról. Arról nem is szólva, hogy a kockázatot jelentő személy megteheti, hogy egy családtagjával vetet kötvényt, majd ő családegyesítés címén jön be az országba. De felmerül a pénzmosás kockázata is.

Romhányi Balázs: csak Görögországnak lett volna rá szüksége

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője azt vizsgálta meg, mit tettek hozzá a letelepedési államkötvények a magyar államadósság finanszírozásához. Szerinte a helyzet világos: nem volt szükség erre a programra sem a hiány finanszírozásához, sem a lejáró adósság megújításához, sem a devizatartalék növeléséhez, sem a kincstári számla likviditásának fenntartásához. Varga Mihály azt mondta ugyan nemrég, hogy a finanszírozási nehézségek leküzdéséhez volt erre szükség, de ez Romhányi szerint nem igaz, gyakorlatilag Görögországot leszámítva egyetlen országban sem volt ilyen fajta forráshiány.

Nem volt rá szükség, viszont legalább drága volt

- vonta le a következtetést. Ha pedig az állam mégis pénzt szeretett volna, akkor azt megoldhatta volna szokványos devizakötvények kibocsátásával. Az akkori hozamokkal számolva 2014-ig még nyereséges lett volna a letelepedési kötvény, 2015 óta viszont annyival jobb üzlet lett volna a hagyományos devizakötvény, hogy mára 21 milliárd forinttal több pénzt kapott volna az állam. Ha pedig az Európai Beruházási Banktól kért volna inkább hitelt a kormány, 30 milliárd forinttal lennénk beljebb.

De ez még csak konzervatív becslés, ez is csak akkor jön ki, ha minden esetben az EBB-hitel és a devizakötvények optimális kombinációját választotta volna az Államadósság Kezelő Központ ahelyett, hogy letelepedési kötvényt bocsátanak ki, és azt feltételezzük, hogy ugyanolyan az EBB hozama, mint a letelepedési kötvényé. Ha egy reálisabb hozammal számolunk, akkor ennek a duplája is kijöhet.

Az ÁKK épp ma adott ki egy közleményt, amelyben arról írtak, hogy a magyar állam számára megtakarítást hoztak a letelepedési kötvények. Erre válaszul az előadók azt mondták, a 3 éves, belföldi piacra szánt papírral hasonlították össze, az 5 éves lejáratú letelepedési kötvényt az 5 éves magyar államkötvénnyel kellett volna összehasonlítani, anélkül "ez egy csalás".

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Más androidosok is örülhetnek: itt a Qualcomm válasza a Huawei telefonos turbózására

Más androidosok is örülhetnek: itt a Qualcomm válasza a Huawei telefonos turbózására

Fülke: A rendszer meztelen

Fülke: A rendszer meztelen

Így vette át a Prima Primissima közönségdíját L. Ritók Nóra

Így vette át a Prima Primissima közönségdíját L. Ritók Nóra

Fájhat Orbán feje: a kormánypárti sajtó tapos a lelkébe

Fájhat Orbán feje: a kormánypárti sajtó tapos a lelkébe

Kimi Räikkönen és a vodka találkozása a színpadon – videó

Kimi Räikkönen és a vodka találkozása a színpadon – videó

Szörnyen rossz véleménnyel vannak a magyarok az oktatásról és a tanári fizetésekről

Szörnyen rossz véleménnyel vannak a magyarok az oktatásról és a tanári fizetésekről