Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A kormányközeli online lap azt írta, bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a 4-es metró ügyében a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). A hvg.hu érdeklődésére a rendőrség sajtóosztálya valamelyest pontosította az értesülést, válaszukban így fogalmaztak:
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az eljárást 2019. április 11-én egy tényállás vonatkozásában felfüggesztette, a többi tényállás vonatkozásában pedig bűncselekmény hiányában megszüntette."
Arra a kérdésünkre, hogy melyek azok a tényállások, amelyekben megszűnt a nyomozás, egyelőre nem válaszoltak.
Alstom-ügy: az évszázad lopásának kiáltották ki, ez lett belőle
Más OLAF-jelentés eddig a közelébe sem került a magyarországi bíróságoknak. Ebben az esetben - mint szerda reggel kiderült - négy embert, köztük két magyart vádoltak meg. Közszereplő nincs a vádlottak között.
A 4-es metró szerződéseinek ügyében 2017 januárjában akkor még Miniszterelnökséget vezető miniszterként Lázár János tett feljelentést, miután az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, hogy szabálytalanságok történtek a beruházás során. A projektre 76 milliárd forintot a Közlekedési Operatív Program terhére költöttek el, amelyből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása.
A szervezet jelentése szerint a metróval kapcsolatos szerződések 452,5 milliárd forintos összköltségéből 272,8 milliárd forintot tettek ki a korrupcióval és szabálytalansággal érintett kontraktusok. Emiatt az OLAF azt javasolta, hogy az EU kérjen vissza közel 60 milliárd forintot a támogatások kedvezményezettjeitől.
