A Fidesz által a Gyurcsány–Demszky-korszak legnagyobb korrupciós ügyeként tálalt 4-es metró beruházás, azon belül is az Alstom metrókocsik szállítása kapcsán gyanított 2,2 milliárd forintos vesztegetési botrány azután pattant ki, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO) feltételezése szerint az Alstom-vezetők 2,3 millió euró kenőpénzt adhattak a budapesti megbízás elnyeréséért. A hivatal 9 évig vizsgálta a francia járműgyártó nemzetközi szerződéseit, miután a svájci hatóságok jelezték, a brit Alstom-cégen keresztül kenőpénzek folynak át.

Harminc országban indultak vizsgálatok, egy londoni bíróság tavaly év végén jogerős ítéletben mondta ki, hogy mindössze egyetlen, litvániai ügyben akadt bizonyíték arra: a francia vállalat alkalmazottai lefizettek kormányhivatalnokokat. Ahogyan azt korábban a hvg.hu is megírta, Magyarország esetében nem bukkantak hasonló nyomra.  

Magyarországon 2016 nyár elején alakult az ügyben vizsgálóbizottság. Több ezer oldal iratanyagot tanulmányoztak át, majd arra jutottak, hogy

• egyes pénzügyi folyamatok nem nyomon követhetők,
• a cégek által beadott ajánlatok és a végső árajánlatok a papírok alapján nincsenek szoros összefüggésben,
• a közbeszerzést úgy készítették elő, hogy a nyertes nagy valószínűséggel az Alstom legyen,
• az értékelésnél szubjektív szempontokat alkalmaztak.

Úgy vélték, hogy a főváros és a magyar állam számára óriási hátrányt jelentett, hogy

• a fizetendő előleg mértékét a kiírásban szereplő 25-ről 50 százalékra emelték,
• indokolatlanul korlátozták az ajánlattevők számát,
• a karbantartási költségek hosszú távú vállalásokként szerepeltek.

A teljes beszerzés értéke 263 millió euró volt. A fővárosi önkormányzat az M2-es vonalra 22, az M4-esre pedig 15+7 szerelvényt vásárolt.

MTI Fotó: Soós Lajos

A vizsgálóbizottsággal egy időben kiderült, hogy két részletben összesen több mint 597 ezer euró áramlott az Alstom francia járműgyártótól Medgyessy Péter üzleti tanácsadással foglalkozó családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban. A volt miniszterelnök elismerte kapcsolatát az Alstommal, szerinte

a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott, és kilenc ember többéves munkájának ellenértéke,

és az Alstommal kötött szerződésben nincs semmi kirívó. A kormánypárti Magyar Idők azt is közölte, Medgyessyné Csaplár Katalin magánbankszámláján kötött ki az 597 ezer euró nagy része.

Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint a 4-es metró szerelvényeinek beszerzésével összefüggésben a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot is jelentős vagyoni hátrány érte.

Újabb OLAF-ügy

Ezután az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is felbukkant: több mint 4 évig nyomozott, és megállapította, hogy szabálytalanságok történtek a beruházás során. Az OLAF jelentéses szerint a 4-es metróval kapcsolatos szerződések összköltsége 452 milliárd 554 millió 224 ezer forint volt, ebből az OLAF szerint a korrupcióval és szabálytalansággal érintett szerződések összege 272 milliárd 823 millió 488 ezer 215 forintot tett ki.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség akkori parlamenti államtitkára azt mondta, hogy 167 milliárd forintot „elloptak vagy elcsaltak”, ezért ezt a pénzt az európai hatóságoknak és a magyar kormánynak vissza kell követelnie.

A jelentést a kormány nyilvánosságra hozta, amire sem azt megelőzően, sem azóta nem volt példa. Az ügyben a Fővárosi és a Legfőbb Ügyészség is vizsgálatot indított. Utóbbinál Lázár János még Miniszterelnökséget vezető miniszterként 2017 januárjában tett feljelentést a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban, az OLAF jelentésére alapozva. A volt kancelláriaminiszter akkor azt mondta, „76,5 milliárd forintos bírságot kell majd fizetnie az országnak azért, amit a balliberális városvezetés tett Budapesttel”. Szerinte

Demszky Gábor, Horváth Csaba és Atkári János a fő felelősök között található.

A nyomozás most ért véget, a Központi Nyomozó Főügyészség négy embert vádol több millió eurós vesztegetéssel és fiktív szerződések megkötésével. A vádlottak között van az Alstom egyik vezető tisztségviselője is, aki a vádirat szerint a BKV által az M2-es és az M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2015 júniusában kiírt közbeszerzésben több millió eurót adott át egy vagy több embernek, hogy az Alstom vezette konzorcium nyerjen. Állítólag három fiktív tanácsadói szerződést is kötöttek, a kenőpénz átadásában dán és osztrák gazdasági társaságok játszottak közvetítő szerepet, nekik – az ügyészség szerint – 8,4 millió eurót fizettek ki.

Túry Gergely

2018 augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője még arról nyilatkozott, hogy addig öt embert hallgattak ki gyanúsítottként, de egyikük sem közszereplő. A Pesti Srácok pedig idén januárban már egy hatodik gyanúsítottról írt, most pedig arról, hogy megússzák a felelősségre vonást azok az egykori politikai döntéshozók, akik „az MSZP–SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői lehettek”.

Magyar György, Demszky Gábor képviseletében a hvg.hu-nak azt mondta, ennek az ügynek semmi köze a volt főpolgármesterhez.

Örülök, hogy folyik a vizsgálat és vádat is emeltek, bár minden OLAF-jelentés végződne vádemeléssel

– jelentette ki az ügyvéd.

A gyanúsítottakról annyit lehet tudni, hogy mindannyian szabadlábon védekeznek, két személy esetében elkülönítették, majd felfüggesztették az eljárást. A vádlottak között – a két magyar mellett – egy osztrák és egy amerikai állampolgár is van.

A 24.hu korábban arról írt, hogy a magyar szállal kapcsolatos papírokat és ügyleteket a briten kívül a francia és az osztrák hatóságok is átnézték. Azért, mert a magyar ügylettel kapcsolatban előkerült az Eurocontact osztrák cég neve. A társaság tanácsadóként szerepelt az ügyletben, azt kellett tisztázni, hogy nem tanácsadó díjnak álcázták-e az Alstom–BKV-kenőpénzt. A britek három gyanúsítottat neveztek meg: Jean-Daniel Lainét, Michael Andersont, Terence Watsont, végül valamennyiüket felmentették, és arra sem találtak bizonyítékot, hogy lefizetés történt volna.