Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az utóbbi hat évben több mint duplájára nőtt az ipart szolgáló robotok száma, tavaly világszerte 384 ezer új „gépmunkás” került a gyárakba – olvasható az e heti HVG-ben. A legnagyobb felvevő az autóipar – itt dolgozik a robotok harmada –, de ugyancsak emelkedik a gépiparban, az elektronikában vagy éppen az élelmiszeriparban szorgoskodó gépkezek száma.
Európa és Ázsia vezet a negyedik ipari forradalomban, míg a világ egyik fő innovációs központjának számító USA lemaradt, csak az utóbbi egy-két évben kezdett erősíteni. A világ régiói közül Európában a legmagasabb a robotok aránya: 2017 végén itt tízezer alkalmazottra 106 robot jutott.
Egyelőre nem világos, a robotok miatt megszűnő munkahelyek helyett keletkezik-e annyi új – például a szolgáltatások vagy a kutatás és fejlesztés terén –, hogy ne ugorjon meg jelentősen a munkanélküliség. Míg a Massachusettsi Műegyetem (MIT) és az EZ tanácsadó cég szerint akár pozitív is lehet a szaldó, a pesszimisták azt hangsúlyozzák, az államoknak még az előtt lépniük kellene, hogy emberek milliói találják magukat a gyárkapun kívül. Az egyik javaslat szerint meg kellene adóztatni a robotok felhasználását, és a befolyó milliárdokból feltétel nélküli alapjövedelmet lehetne fizetni az embereknek.
Részletek az e heti HVG-ben.
