Magyarországon minden második ember érzékeny a parlagfűre, Franciaországban a gyerekek 20 százaléka és a felnőttek 30 százaléka küszködik valamilyen légzési problémával a pollenszezon idején.

Márpedig, ahogy a klímaváltozás tempója gyorsul az egész világon, úgy a pollenszezon is egyre hosszabb lesz. A jelek pedig egyértelműek: soha ilyen forró június nem volt még sem Észak-Amerikában, sem pedig Európában.

50 év alatt 11 nappal lett hosszabb a pollenszezon

Erre figyelmeztet a párizsi Le Monde összeállítása, mely a hőhullám kapcsán azt vizsgálja: a klímaváltozás hogyan hat a pollenallergiára. A lap összesítése szerint a helyzet már ma sem jó, de egyre rosszabb lesz, mert a meleg hatására a fák és a növények egyre több pollent termelnek.

Ráadásul ez a pollen gyakran sokkal erősebb allergiát okozhat, mint az eddigiek: minthogy a pollenszezon egyre hosszabb, így az érzékenyebb emberek hosszabb ideig vannak kitéve az allergiának, mely megkeseríti a mindennapokat.

Más ellen küzdenek nyugaton és keleten

Európa nyugati felén szisztematikusan irtják a parlagfüvet és más hasonló növényeket, de ez pénzbe kerül, melyet általában az önkormányzatok állnak. Európa szegényebb felén az allergia elleni harcra is kevesebb pénz jut, noha Magyarországon is a parlagfű okozza a legtöbb kellemetlenséget.

MTI / Szigetváry Zsolt

Párizsban a fák okozzák jelenleg a legnagyobb gondot, miután 40 százalékuk olyan pollent termel, mely allergiát okozhat az arra érzékenyeknél. A környezetvédők általában minden fáért küzdenek – joggal. De jobb lenne gyümölcsfákat ültetni mondjuk tölgy helyett, amely jóval kisebb veszélyt jelent az allergiásokra – javasolja egy szakértő a Le Monde-ban.

Csakhogy az önkormányzat nem véletlenül negligálja a gyümölcsfákat Párizsban és szinte mindenütt másutt – azokkal ugyanis sokkal több a tennivaló, mint a tölgyekkel.

Hiába írták alá a nemzetközi klímaegyezményt

Párizsban szinte a világ összes vezetője összegyűlt, hogy megünnepelje a nemzetközi klímaegyezményt, amelyet egyre kevésbé tartanak be. A leghíresebb Donald Trump amerikai elnök példája, aki kiléptette az USA-t – a világ legnagyobb környezetszennyezőjét – az egyezményből.

India és Kína is egyre nehezebben tartja magát a szabályokhoz, mert a gyorsan növekvő gazdaság az energiaigényét még mindig jelentős részben szénnel elégítik ki. Emmanuel Macron francia elnök viszont közölte a legutolsó G20-csúcs alkalmából, hogy csak akkor írja alá a közös nyilatkozatot, ha abban a környezetvédelem kiemelt helyet kap. A szép szavak meg is jelentek a dokumentumban, de senki nem tett semmilyen kötelező ígéretet. Vagyis a klímaváltozás folytatódik – méghozzá gyorsuló tempóban.

Mi lehet a megoldás?

Nincs összeállítás, melynek a végén ne próbálnának meg valamilyen jó tanáccsal szolgálni. A Le Monde-ban arra hívják fel a figyelmet, hogy minden eddiginél intenzívebb kampányt kell folytatni az olyan növények és fák ellen, melyek pollenje izgatja az emberek tüdejét és szemét. Vagyis el kell pusztítani ezeket a növényeket és fákat – amennyiben ez lehetséges.

A gazdasági és a környezetvédelmi érdek itt elég erőteljesen keresztezi egymást. Mennyit ér meg az emberek egészsége? Gazdag országokban és gazdag városokban sokat. Másutt a gazdaság érdekei kapnak prioritást. Vagyis a szegényebb országokban arra kell felkészülni, hogy a pollenallergia szinte mindenkit elérhet, ha a klímaváltozás az eddigi tempóban folytatódik tovább.