Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Még kevesebb uniós támogatásban reménykedhet Magyarország 2020 után: a Reuters értesülése szerint a német kormány a korábbi tervekhez képest jóval kevesebb pénzzel járulna csupán hozzá az Európai Unió 2021-2027-es hétéves büdzséjéhez. A hírügynökség szerint Berlin a nemzeti jövedelem (GNI) egy százalékában maximalizálná a tagállami befizetéseket.
Ez a szint nagyjából megfelel a mostaninak (a kötelezettségvállalás 1,03 százalék, a kifizetések nagyjából 0,98 százalék körül alakulnak), ám van egy fontos különbség: 2020 után – a jelenlegi tervek szerint – az Egyesült Királyság már nem lesz tagja az EU-nak, így a jelenleg nettó befizető ország hozzájárulása kiesik, ez pedig a büdzsé nagyjából 15 százalékát adja. Elsősorban ez a magyarázata annak, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament is ennél magasabb hozzájárulást szeretne kiharcolni, előbbi tavaly 1,11 százalékra tett javaslatot, utóbbi 1,3 százalékra.
A németek egyébként korábban ezt nem is ellenezték, Sigmar Gabriel korábbi külügyminiszter tavaly egy fórumon még arról beszélt, tisztában vannak azzal, mennyit profitál az ország az uniós tagságból, így a magasabb hozzájárulás is igazságos. (Ugyanezen a fórumon egyébként a magyar kormány akkori uniós forrásoként felelős minisztere, Lázár János 1,3 százalékos felajánlást tett a befizetéssel kapcsolatban – ez természetesen mindenkire vonatkozott volna, a hozzájárulás szintje egységes.)
A németek minden bizonnyal az ország gazdasági nehézségei miatt javasolnák a befizetések visszafogását, ennek a vesztesei azonban azok a kevésbé fejlett országok lennének, amelyek jelenleg a legtöbbet profitálnak a hétéves keretből finanszírozott strukturális támogatásokból. Magyarország különösen félhet, hiszen már a bizottsági javaslat is a mostani, 2014-2020 közötti ciklushoz képest negyedével vágná meg az ország számára dedikált forrásokat.
A németek azonban itt nem is állnak meg: azt is elvárják, hogy a kifizetéseket a jogállamisághoz kössék, és ha egy ország esetében felmerül a demokratikus értékek megsértése, akkor csökkentsék a támogatásokat – írja a Reuters. És elvárnák azt is, hogy a kifizetéseknél vegyék figyelembe a migrációs politikához és a klímacélok teljesítéséhez való hozzájárulást. (Bár a bizottsági javaslat alapján ez mindössze a források töredékét érintené, a kormány olvasatában ez azt jelentené, hogy a tagállamok helyett migrációra fordítaná Brüsszel az uniós pénzeket.)
Van persze egy kiút, ám ez is kompromisszumot kívánna a magyar kormány részéről. A németek felvetnek egy alternatív megoldást is az alacsonyabb pótlására: a pénzügyi tranzakciós adó, amely a magasabb összegű átutalásokat terhelné, és amelyből befolyó pénzt Berlin – egy korábbi francia-német javaslat alapján – az euróövezet számára fenntartott büdzsébe forgatná be.
