Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"30e090b7-a67b-4e8d-ac5f-664496ae6316","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Lehetséges magyarázatok vannak rá, de széles körben elfogadott tudományos bizonyíték még nem támasztja alá, mi okozhatja, hogy Kínában kilőtt a demenciás esetek száma – messze túlszárnyalva a globális adatokat is.","shortLead":"Lehetséges magyarázatok vannak rá, de széles körben elfogadott tudományos bizonyíték még nem támasztja alá, mi...","id":"20250524_kina-demencia-betegseg-szama-okok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/30e090b7-a67b-4e8d-ac5f-664496ae6316.jpg","index":0,"item":"33b82de4-a813-493b-8eb0-3d0d8ae3a953","keywords":null,"link":"/tudomany/20250524_kina-demencia-betegseg-szama-okok","timestamp":"2025. május. 24. 10:03","title":"Senki nem érti, miért: van, ahol 30 év alatt négyszeresére nőtt a demenciások száma","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b9765fe4-8a52-4542-901a-b708b37c2209","c_author":"MTI","category":"sport","description":"Hiába nyert az Inter idegenben, a nápolyi csapat megtartotta otthon egypontos előnyét és megszerezte negyedik bajnoki címét.","shortLead":"Hiába nyert az Inter idegenben, a nápolyi csapat megtartotta otthon egypontos előnyét és megszerezte negyedik bajnoki...","id":"20250523_Negyedszer-lett-bajnok-a-Napoli","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b9765fe4-8a52-4542-901a-b708b37c2209.jpg","index":0,"item":"ac884ed3-9b69-4002-917a-11d0c7097027","keywords":null,"link":"/sport/20250523_Negyedszer-lett-bajnok-a-Napoli","timestamp":"2025. május. 23. 23:08","title":"Negyedszer lett bajnok a Napoli","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d97d9728-5db7-4c1e-bf8d-d7f0454e0e5c","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A miniszterelnök nem felejtette el megreklámozni az Ukrajna EU-tagságáról zajló „véleménynyilvánító szavazást” sem.","shortLead":"A miniszterelnök nem felejtette el megreklámozni az Ukrajna EU-tagságáról zajló „véleménynyilvánító szavazást” sem.","id":"20250524_orban-viktor-rendkivuli-gazdasagi-egyeztetes-rezsicsokkentes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d97d9728-5db7-4c1e-bf8d-d7f0454e0e5c.jpg","index":0,"item":"436498a4-9848-4435-9a8c-40e44514925f","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250524_orban-viktor-rendkivuli-gazdasagi-egyeztetes-rezsicsokkentes","timestamp":"2025. május. 24. 17:48","title":"Orbán rendkívüli gazdasági egyeztetésre hívta minisztereit, de végül csak a rezsicsökkentés miatt aggódott","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fa1b6f38-a11a-4706-9c89-b99f9091b967","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Az áldozatok között gyermekek és idősek is vannak. ","shortLead":"Az áldozatok között gyermekek és idősek is vannak. ","id":"20250525_orosz-ukran-haboru-zelenszkij-putyin-trump-fogolycsere-drontamadas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fa1b6f38-a11a-4706-9c89-b99f9091b967.jpg","index":0,"item":"1fd039af-89cc-4e86-a92c-c82ca670d848","keywords":null,"link":"/vilag/20250525_orosz-ukran-haboru-zelenszkij-putyin-trump-fogolycsere-drontamadas","timestamp":"2025. május. 25. 10:21","title":"Újabb dróntámadás érte Ukrajnát, legalább tizenkét ember meghalt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b55a5f4e-d3fe-43ce-81b7-ed1c2757021c","c_author":"HVG","category":"kultura","description":"A kellékfegyver elsült, a balesetben a film operatőre meghalt, a rendező pedig megsérült.","shortLead":"A kellékfegyver elsült, a balesetben a film operatőre meghalt, a rendező pedig megsérült.","id":"20250524_rust-fegyvermester-felteteles-szabadlabra-helyezes-alec-baldwin-halyna-hutchins","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b55a5f4e-d3fe-43ce-81b7-ed1c2757021c.jpg","index":0,"item":"a0148fc3-fdff-49e8-8c7c-880b49be1bb5","keywords":null,"link":"/kultura/20250524_rust-fegyvermester-felteteles-szabadlabra-helyezes-alec-baldwin-halyna-hutchins","timestamp":"2025. május. 24. 19:19","title":"Feltételes szabadlábra helyezték a fegyvermestert, aki éles pisztolyt adott Alec Baldwin kezébe a Rust forgatásán","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fe1a979c-af81-4eff-bc4e-032be1a3ce92","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Gaal Gergely azt mondja, csütörtöki lemondása óta senki sem kereste őt a KDNP vezetéséből.","shortLead":"Gaal Gergely azt mondja, csütörtöki lemondása óta senki sem kereste őt a KDNP vezetéséből.","id":"20250524_kdnp-gaal-gergely-fegyelmi-etikai-eljaras-semjen-zsolt-latorcai-janos","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fe1a979c-af81-4eff-bc4e-032be1a3ce92.jpg","index":0,"item":"2a226759-3fc1-4d02-974a-bf9a9544d180","keywords":null,"link":"/itthon/20250524_kdnp-gaal-gergely-fegyelmi-etikai-eljaras-semjen-zsolt-latorcai-janos","timestamp":"2025. május. 24. 16:30","title":"Fegyelmi eljárást kezdeményez Semjén Zsolttal és Latorcai Jánossal szemben a KDNP lemondott elnökségi tagja","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"63772d93-08cc-4fff-8042-8f34177d34f0","c_author":"hvg.hu","category":"kultura","description":"A 23 éves Erzsébet hercegnő egyike az egyetem hétezer külföldi diákjának, akiket Trumpék rendelete sújt. ","shortLead":"A 23 éves Erzsébet hercegnő egyike az egyetem hétezer külföldi diákjának, akiket Trumpék rendelete sújt. ","id":"20250524_A-belga-tronorokosnek-is-fajhat-Trump-hadjarata-a-Harvard-ellen","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/63772d93-08cc-4fff-8042-8f34177d34f0.jpg","index":0,"item":"65f390fd-5df4-4927-bf7b-ad83e1ec5834","keywords":null,"link":"/kultura/20250524_A-belga-tronorokosnek-is-fajhat-Trump-hadjarata-a-Harvard-ellen","timestamp":"2025. május. 24. 10:30","title":"A belga trónörökösnek is fájhat Trump háborúja a Harvard Egyetem ellen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a235cdaa-2cb6-4a9c-b16a-3c1155bf7c5b","c_author":"Domány András","category":"vilag","description":"Akár százezres tömeget is megmozgathatott a két jelölt akciója.","shortLead":"Akár százezres tömeget is megmozgathatott a két jelölt akciója.","id":"20250525_tomeggyules-lengyel-elnokvalasztas-varso-nawrocki-trzaskowski","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a235cdaa-2cb6-4a9c-b16a-3c1155bf7c5b.jpg","index":0,"item":"a425c630-9047-4f9d-a7c4-49d1c3bbeeb0","keywords":null,"link":"/vilag/20250525_tomeggyules-lengyel-elnokvalasztas-varso-nawrocki-trzaskowski","timestamp":"2025. május. 25. 15:41","title":"Tömeggyűléseket tartanak Varsóban az elnökválasztás második fordulója előtt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Nincs csodafegyvere a magyar és a lengyel kormány ellen az Európai Bizottságnak, bár láthatóan próbálkozik. A 2020 után induló költségvetés tervezeténél igyekeznek kivenni az országok kezéből a kassza kulcsát.
Ha egy gazdag nagybácsi meghal, el kell fogadnod, hogy elapad a pénzforrás
– Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetési tervezésért felelős tagja magyarázta így a testület 2021–2027-es büdzsé tervezetének bemutatásakor, miért kell a tagországoknak belenyugodniuk abba, hogy az új EU-költségvetésbe többet kell majd fizetniük, mégis kevesebb pénz lesz a nekik szánt borítékban. A gazdag nagybácsi az Egyesült Királyság, amely ma a költségvetés 15 százalékát adja, a szájtátva pénzt leső rokonok pedig a büdzsé jelenlegi nyertesei.
Kevesebb támogatás, több befizetés, ráadásul szigorúbb ellenőrzés - így képzeli el az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetést.
Van azonban még egy szempont, amelyet láthatóan szem előtt tartott a bizottság a tervezésnél: a büdzsé két nagy nyertese, Lengyelország és Magyarország a továbbiakban ne tekinthesse garantált pénzcsapnak a közös költségvetést, miközben nyíltan szembemennek az unió irányvonalával. Varsó és Budapest tehát egyaránt veszíteni fog, ám – politikai vezetésüktől akár függetlenül is – a két ország lakói is.
Kevesebb támogatás
Először is csökken a két legnagyobb kassza mérete. Igaz, a lefaragás messze nem olyan súlyos, mint amiről a korábbi ígéretek szóltak – azzal a feltétellel természetesen, hogy a tagországok hajlandók lesznek úgy tíz százalékkal, a mostani 1 százalék körüli szintről 1,11-re emelni a nemzeti jövedelemhez arányított befizetéseiket. (A pontos számokról lásd keretes írásunkat.)
Ebben az esetben a bizottság szerint a felzárkóztatási támogatások keretét 7 százalékkal fogják vissza, az agrárbüdzsét pedig öttel, azon belül pedig a gazdáknak – nálunk alapvetően a földművelés után – járó közvetlen kifizetést 4 százalékkal.
hvg.hu
A mezőgazdasági támogatásoknál a javaslat alapján fokozatos lenne a kivezetés (a 2021-es állapothoz képest 2027-ben már tíz százalékkal csökkenne a keret), ráadásul az országok nagyobb szabadságot kapnának abban, mire is költik a pénzt. Ez a rugalmasság nem azt jelenti, hogy maguk találnak ki célokat, hanem azt: eldönthetik, netán a vidékfejlesztés rovására szinten tartják a gazdák kifizetéseit, vagy éppen fordítva.
A kohéziós pénzek elvétele már jobban fájhat, hozzá kell azonban tenni, hogy a magyar költségvetés jobb helyzetben van, mint 2010 környékén, így tartalékolás vagy adócsökkentés helyett a kormány egyszerűen maga finanszírozhat pénznyelő nagyprojekteket (lásd: Modern Városok program). Itt nem kell vacakolni az uniós jóváhagyással, az OLAF-fal, a lassú kifizetéssel sem – tény, a német adófizetők helyett a magyar adófizetőktől kell lenyúlni a pénzt.
Új feltételek alapján
A brüsszeli javaslat azonban nem egyszerűen megvágná a kohéziós alapokat, de új feltételeket is kötne a támogatások elosztásához. Ha már felzárkóztatásról szól a program, azért megtartanák, hogy a források nagyságát egy adott terület gazdasági fejlettsége határozná meg, ám újabb kritériumokat is behoznának. Figyelembe vennék például:
a munkanélküliséget (különösen a fiatalokét) – már halljuk is a magyar pénzügyminiszter tiltakozását, hivatkozva a „munkanélküliség leszorítása terén tett elképesztő magyar teljesítményre”;
a klímaváltozás elleni küzdelmet;
a bevándorlók befogadását és integrálását (az ezzel kapcsolatos kormányreakciókat megint nem kell nagyon magyarázni).
MTI / EPA / Erwin Scheriau
Még egy fájó pont van azonban a javaslatban: a bizottság emelné a tagállami önrészt a támogatásoknál. Ezt talán érdemes elmagyarázni. A strukturális támogatások ma három részből tevődnek össze: egy részüket az EU adja, egy részt a tagállamok, a maradékot pedig maguk a kedvezményezettek. Az arányok változnak, van, ahol 50 százalék alatt van a támogatási intenzitás (vagyis az EU és az állami forrás), de van, ahol 95-100 százalékos.
Brüsszel elgondolása szerint az előbbi válna jellemzővé, amit amúgy a gazdasági realitások is lehetővé tesznek (értsd: nincs válság).
A bizottsági elgondolás szerint ez növelné a nemzeti értéket a beruházásoknál, nehéz azonban nem belelátni egy másik következményt is: ha az államkasszából kell valamit finanszírozni, talán kisebb eséllyel fogják túlárazni az egyes projekteket, mint amikor „a német adófizetők” zsebéből veszik el a teljes összeget.
Kell nekünk euró?
Az euró bevezetését a briteken kívül minden tagország vállalta, bár határidőt senkinek nem szabtak. A bizottság most is inkább pozitív ösztönzőkkel igyekszik meggyorsítani a folyamatot, méghozzá úgy, hogy a váltáshoz szükséges reformokat támogatja, összesen 25 milliárd euróval.
Ez persze a mézesmadzag, de kérdés, ennyi pénz elég lesz-e mondjuk a Matolcsy György-féle gazdaságpolitika híveinek ahhoz, hogy feladják sokat kommunikált függetlenségüket. Más kérdés, hogy ez a függetlenség a – főleg az itt működő euróövezeti cégeknek szállított exportból élő – magyar gazdaság számára nem annyira gazdasági, inkább politikai kategória, amibe még sokáig kapaszkodni lehet – ehhez egy reformtámogató támogatási keret aligha lesz meggyőző.
Mézesmadzag és korbács
Pláne, hogy a forrásokat nemcsak kapni, de elveszíteni is lehet, ha egy ország nem tartja be a jogállamiság normáit. Ennek a bevezetése a mostani javaslat igazi újítása lehet – már ha a tagországok is belemennek.
Az Európai Bizottságnak egy súlyos dilemmát kellett feloldania: úgy szankcionálják a tagországok vezetését, hogy végső soron ne a kedvezményezetteket büntessék a források megvonásával – főleg, ha azok nem a kormányhoz közel álló, „érinthetetlen” üzletemberek. A másik dilemma pedig az volt, hogy lehetőleg minél gyakorlatiasabb, a konkrét problémát kezelő választ adjanak – vagyis nem egy törvényhozás hibáit igyekezzenek helyrehozni az Európai Bíróság több évig tartó eljárási rendszerén keresztül. A harmadik megoldandó kérdés pedig az volt, hogy lehessen kikerülni az egyhangúságot, ami a költségvetés elfogadásánál még mindig elvárás.
A megoldás pofon egyszerű, és bár Kovács Zoltán kormányszóvivő ennek ellenkezőjét igyekezett sugallni a Twitteren, tökéletesen megfelel a jelenlegi alapszerződésnek. Kovács bejegyzésében azt írta, a magyar kormány tiszteletben tartja az alapszerződés szabályait.
There are EU Treaties in force, and we work on the basis of these. No other assumptions exist in a legal sense. #EUBudgethttps://t.co/efYUg9mttv
Van azonban egy rossz hírünk: az Európai Bizottság is.
Brüsszel javaslata szerint létrehoznának egy mechanizmust a források elosztásának ellenőrzésénél. Ez alapján, ha egy országban nem látják megfelelőnek
az elosztásért felelős hatóságok működését,
a nyomozó hatóság és a közös büdzsét érintő korrupció és csalás kivizsgálásáért felelős ügyészség működését,
az ezzel kapcsolatos jogvitákban is döntő bíróságok függetlenségét,
a csalások megelőzését és szankcionálását és
az Európai Csalás Ellenes Hivatallal (OLAF) és a 2021-től működő Európai Ügyészséggel való együttműködést,
akkor korlátozhatják, felfüggeszthetik, de akár le is állíthatják az EU-pénzek folyósítását.
A mechanizmus hasonlít a most is meglévő eljárásokra: vagyis ha jogsértést feltételeznek (például az OLAF vagy az Európai Számvevőszék jelzései alapján), akkor egyeztetés kezdődik a tagállam és a bizottság között. A döntést viszont már a tagállamokat tömörítő Tanács hozhatja meg, és ahhoz, hogy megvétózzák, minősített többségre lenne szükség, vagyis a lakosság kétharmadát képviselő, egyben legalább 15 tagország ellenszavazatára.
Mateusz Morawieczki lengyel kormányfő, Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke és Orbán Viktor. A bizottsági javaslat ellenük szól
Vörös Szilárd
Kérdés persze, hogy ez mire lesz elég. A felfüggesztésre ugyanis jelenleg is van mód, igaz, ezt nem a bíróságok vagy a jogállam működéséhez kötik, hanem az adott támogatási programok irányításához, esetleg egyes pályázatok elbírálásához. Ilyen alapon Magyarországon is függesztettek már fel kifizetést – például a 2013-ig tartó, valójában 2015-ben záruló időszakban sokáig nem adtak pénzt közlekedésfejlesztésre. A tagországok azért ezt nem verték nagy dobra – az új mechanizmus fő értéke tehát a nyilvánosság lehet. Vagyis csodafegyverről nincs szó.
Mire megy a pénz?
Erről ugyan keveset beszéltek, de a költségvetés átalakításakor azért igyekeztek szem előtt tartani, hogy minél több forrás menjen Brüsszelből közvetlenül (értsd: a tagállami irányító hatóságok kikerülésével) a kedvezményezettekhez. Ideológia is van hozzá: a „hozzáadott érték”, ami annyit jelent, az EU egy ügyben többet tehet, mint a tagországok külön-külön.
Például – mondja Brüsszel – a migrációs folyamatok enyhítésében vagy a határok ellenőrzésében sikeresebb az együttműködés. Ennek jegyében hoznak létre szervezeteket, erősítenek már működő rendszereket – például tízezerre emelik a közös határőrség, a Frontex létszámát.
A magyar kormány azonban ezt egészen másképp képzeli: mondjuk a határőrzés nemzeti kézben tartása jegyében kerítést épít, majd évekkel később azt várja el az Európai Bizottságtól, hogy annak a költségeihez járuljon hozzá. Erre pedig Brüsszel azt válaszolja, segít, de kerítésépítést nem támogat. Világos a különbség, ugye?
A nagybácsi zsebéből
Az Európai Bizottság a hétéves időszakra 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást javasol, ez azt jelenti, hogy összesen ennyi pénzt oszthatnak el, de ennél valamivel kisebb összeget határoznak meg az évente elkölthető forrásként. A különbségtétel abból ered, hogy az EU költségvetése nem lehet deficites – vagyis egy országgal ellentétben az unió nem bocsáthat ki például kötvényeket, hogy finanszírozza a bevételeket meghaladó kiadásokat.
A keretösszeg átlagosan – 2018-as árakon – a 27 EU-tagállam nemzeti jövedelmének 1,11 százalékát jelenti, vagyis több, mint a mostani, 2014–2020 közötti forrás. Még több (1,14 százalék), ha hozzáveszünk olyan tételeket, mint például az Európai Békekeret vagy sürgősségi segélyek finanszírozására szolgáló tartalék. 2014–2020 között a kötelezettségvállalás a nemzeti jövedelem 1,03 százaléka, a tényleges kifizetés pedig 0,98 százalék. Viszont ha hozzátesszük, hogy 2020-tól a kasszába bekerül az úgynevezett Fejlesztési Alap, ami a harmadik országoknak nyújtott támogatásokat fedi, mindjárt nem olyan nagy a különbség.
We are proposing a #EUBudget of €1.135 billion in commitments over the period from 2021 to 2027, equivalent to 1.11% of the EU27's gross national income. Taking inflation into account, this would amount to €1.279 billion in commitments. pic.twitter.com/L0XlIiSx9m
— European Commission ������������ (@EU_Commission) May 2, 2018
A pénzt ráadásul eggyel kevesebb országnak kell összedobnia, az Egyesült Királyság ugyanis 2020 végéig – vagyis a mostani hétéves költségvetési periódus lejártáig – fizet. Ez éves szinten több mint 10 milliárd eurós kiesést jelent, amit csak az enyhít valamelyest, hogy a britek közben visszatérítésben is részesülnek. Az eredeti terv az volt, hogy 2020 után az összes ilyen visszatérítést kivezetnék, ám itt visszalépett a bizottság: Günther Oettinger most már arról beszélt, hogy öt lépésben szüntetnék meg ezeket.
A mostani javaslat csak az egyes célkitűzésekre szánt globális kereteket tartalmazza, a konkrét, országokra vonatkozó javaslatokat várhatóan május végétől teszik közzé. Az első a sorban május 29-én a regionális és kohéziós alapok felosztása lehet, és ekkor teszik közzé a közös rendelkezésekről szóló rendelet tervezetét is. Ez szólhat majd arról, hogyan kívánják szankcionálni azokat az országokat, amelyekben nem látják biztosítottnak az EU-pénzek ellenőrzését.
2010 után életmentő segítség volt a magyar gazdaságnak a több ezermilliárd forint EU-forrás, ám a pénzből a magyar társadalom sokkal kevesebbet profitált, mint amennyit lehetett volna. A pénz elosztását a kapkodás és az intézményesített korrupció jellemezte.
Az uniós támogatások feltételhez kötését talán még megúszhatja Magyarország, ám az agrártámogatások csökkentését aligha. Megnéztük, hogyan áll a 2020 utáni uniós büdzsé tervezése, és hol kell résen lennie a feleknek.