Az Európai Bizottság (EB) elfogadta a Transgaz kötelezettség-vállalását, miszerint a román gázszállítási rendszerüzemeltető cég évi legalább 1,75 milliárd köbméter gáz exportját teszi lehetővé Magyarország és évi 3,7 milliárd köbmétert Bulgária felé - közölte a Mediafax hírügynökség. A csanádpalotai interkonnektoron keresztül érkező földgázmennyiség Magyarország évi szükségletének mintegy hatodát, míg a Giurgiu - Rusze, illetve Negru Voda - Kardam interkonnektorokon szállítandó román földgáz Bulgária szükségletének több mint felét fedezheti.
Az évtized vége előtt aligha érkezik Magyarországra Romániából vagy Horvátországból földgáz, pedig Brüsszel ezt már 2013 végére szerette volna elérni. A probléma kivételesen nem a magyarokkal van, bár kérdés, nekünk mennyire fontos ez a két piac.
Az EB arról is megállapodott a román állami vállalattal, hogy az exportgázt a hazai piacra szánt energiahordozóval azonos áron kínálja. A kötelezettségvállalás 2026 végéig érvényes, megsértése esetén az európai hatóságok az üzleti bevétel 10 százalékáig terjedő bírsággal sújthatják a Transgazt. Az EB az uniós versenyszabályok megsértésének gyanújával 2017-ben kezdett vizsgálatot a román földgáz exportjának feltételezett akadályozása miatt a román gázipari vállalatnál.
A Digi 24 hírtelevízió értesülése szerint Brüsszel azt feltételezte, hogy Bukarest szándékosan hátráltatja azoknak az interkonnektoroknak a megépítését, amelyek az európai uniós szomszédokkal kötnék össze gázhálózatát. Ezek helyett inkább a "második román államként" emlegetett szomszédos Moldovai Köztársaság felé épített gázexportra alkalmas vezetéket, azzal a nem titkolt céllal, hogy csökkentse Moldova Oroszországgal szembeni energetikai kiszolgáltatottságát.
A román gázvezeték-hálózatot kezelő állami vállalat, a Transgaz 60 millió eurós hitelt kapott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) a Bulgáriát, Romániát, Magyarországot és Ausztriát összekötő BRUA-gázvezeték első romániai szakaszának megépítésére.
A Transgaz 2018 nyarán kezdte meg a bolgár-román-magyar-osztrák (BRUA) gázfolyosó romániai szakaszának építését, tavaly nyáron pedig azt közölte, hogy a - fekete-tengeri földgáz Magyarországra szállítása szempontjából nélkülözhetetlen - gázvezeték a tervezettnél egy évvel később, 2020 végére készül el.
Románia és Magyarország földgázszállító rendszerét még 2010-ben kötötték össze egy határkeresztező vezetékkel. A jelenleg létező berendezések azonban gyakorlatilag csak a Magyarországról Románia felé történő gázszállítást teszik lehetővé, és Románia mindeddig nem teremtette meg a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit. Románia az Európai Unió második legnagyobb földgáztermelője Hollandia után, a Fekete-tenger talapzata alatt pedig jelentős tartalékokkal is rendelkezik.