Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Orbán a hét elején azt mondta, első programpontjuk a munkahelyek megőrzése. A rövidített munkavégzés esetén készen áll a kormány arra, hogy átvállalják a munkaadóktól a bérköltségek egy részét. Ez a bértámogatás speciális magyar formája lesz. A második pedig a munkahelyteremtés, itt a kormány beruházásokat támogat, 450 milliárd forint értékben.
Kedden napirend előtt szólalt fel a Parlamentben Tordai Bence, aki azt mondta, az Orbán által hétfőn bejelentett csomag
Európa leggyengébb gazdaságélénkítő csomagja, ráadásul pont arról tudtunk meg a legkevesebb, hogy mennyit vállal át a kormány a kieső bérekből.
Szerinte ez a pont is csak azért került bele Orbán csomagjába, mert az EU erre ad pénzt. A Párbeszéd politikusa azt javasolja, Magyarországon is legalább 75-80 százalékban át kellene vállalni a kieső béreket.
Tordai felszólalására Szijjártó Péter külügyminiszter válaszolt. Arról beszélt, a kormány gazdaságfilozófiája az, hogy a segélyezés helyett munkahelyeket teremtenek. A gazdaságvédelmi akciótervről pedig elárult két részletet már Palkovics bejelentése előtt.
- A kormány a 70 százalékát vállalja át a bérterheknek, ha a vállalatok a világjárvány és a megrendelések visszaesése miatt 15-50 százalékos munkaidő csökkenést szenvednek el. Ennek az intézkedésnek Szijjártó szerint az a célja, hogy a lehető legkevesebb embert bocsássanak el a vállalatok.
- A vállalati beruházásoknál – amivel pedig az új munkahelyek teremtését ösztönzik – pedig 50 százalékos készpénztámogatást tudnak biztosítani a költségvetésből. Ez azt jelenti, hogy a 150 ezer euró fölötti beruházásokat lépcsőzetesen emelkedve tudják támogatni az 50 százalékos mértékig. Szijjártó szerint ezt az teszi lehetővé, hogy az EU 200 ezerről 800 ezerre emelte a de minimis támogatások – a csekély összegű támogatások, amely egy és ugyanazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget meg nem haladó támogatás – értékét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ekkora összegig az EU jóváhagyása nélkül nyújthat az állam támogatást a vállalkozásoknak.
Az persze továbbra sem világos, hogy a bérterhek átvállalása pontosan mit jelent. A bérköltség ugyanis a nettó béren felül a munkáltatói terheket is jelenti, így nem világos egyelőre, hogy a támogatás ennek a teljes keretnek a 70 százalékát jelenti-e – netán a "bérterhek" 70 százaléka csupán a terhek (adók és járulékok) részleges átvállalását jelenti. Kérdéseinket feltettük az operatív törzsnek is.
