A húsvéti családi ünnepek elmaradása miatt jelentősen megcsappant a kereslet a csokinyuszik és a csokitojások iránt: amíg az elmúlt években nagyjából 5 milliárd forint értékben 800 tonnányit vásároltak a magyar fogyasztók az üreges csokoládékból, most két számjegyű csökkenés látszik a forgalomban – mondta el a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, Sánta Sándor a szövetség hagyományos húsvéti sajtótájékoztatóján. Az ezúttal konferenciahívásként megrendezett beszélgetésen részt vettek a legnagyobb hazai édességgyártók képviselői is, ők mind arról beszéltek: az elmúlt hetekben teljesen átalakult a hazai fogyasztás.

Nem csak a – most már a boltokban jelentős kedvezménnyel kapható – csokinyuszik estek áldozatául ugyanis a járványnak. A gyártók úgy tapasztalják, hogy csökkent az impulzusvásárlás, ami az ő esetükben azt jelenti, hogy visszaesett a kereslet a táblás csokik vagy éppen a gumicukrok iránt. Ehelyett az emberek inkább az otthon tartózkodásra berendezkedve elkezdtek funkcionális termékeket vásárolni, magyarul megnőtt az érdeklődés például a müzlik, a zabbal készülő vagy a puffasztott termékek iránt – mondta el Mészáros Tamás, a Cerbona ügyvezető igazgatója. Így most elvileg azok a cégek járnak jól, amelyek az elmúlt években ilyen irányban fejlesztettek.

MTI / EPA / Oliver Berg

Az elmúlt hetekben tapasztalt piaci zavarok természetesen nem hagyták érintetlenül ezt az ágazatot sem: a szállítás akadozása, a megnőtt logisztikai költségek, vagy a hektikus árfolyam épp akkora zavart okozott, mint a hazai kisvállalkozások tragikus pénzügyi helyzete. A gyengülő forint miatt dráguló külföldi alapanyagokkal azt kell szembeállítani, hogy az exportlehetőségek visszaestek – emelték ki a gyártók az egyik fő problémát. Szabó Gábor, a sós csemegéket gyártó Intersnack vezetője ugyanakkor arról beszélt, az ő piacukra az is komoly nyomást gyakorol, hogy Magyarország az „egymillió sajtosrúd-sütő nagymama országából a még egymillió otthon ülő sajtosrúd-sütő országává vált”. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy az otthoni filmnézés miatt növekszik a márkás sós kekszek fogyasztása, ez jó hatással van a forgalmukra.

A snackgyártók esetében várat még magára egy komoly mélyütés: mint Szabó Gábor elmondta, a nagy sportesemények, mint a foci-Eb vagy az olimpia nagyot dob a termékeik iránti keresleten – ezeket az eseményeket azonban a járvány miatt idén nem rendezik meg. Ez minden gyártót érzékenyen érinthet.

Ez azonban nem minden: a beszállítói körben – nemcsak a forint gyengülése miatt – tapasztalt drágulás, vagy a járvány elleni küzdelem finanszírozására a kereskedelmi láncokra újból kivetett adó is negatívan hathat az ágazatra. És az is kérdés, hogy a válság mennyire mélyül el, vagyis a fogyasztás esetleges visszaesése hogyan hat később ezeknek a termékeknek a piacára. Jóslatokba egyik gyártó sem bocsátkozott, Sánta Sándor azonban megjegyezte: átéltek már egy válságot 2008 után, akkor például a desszertek forgalma esett vissza 20-25 százalékkal a szeletes édességek mellett. Hasonló történhet most is, de egyelőre nem tudni, meddig tart a válság.

Jó hír viszont a számukra az, hogy a korábbi munkaerőhiány most már nem érezteti hatását, hiszen épp ők azok, akik tudnak munkát adni. Mészáros Tamás elmondta: a cégük környékén működő járműipari beszállítók leállása után már a Cerbonát keresik meg, így kölcsönzött dolgozók helyett saját alkalmazottakkal tudják ellátni a piacokat.