Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Négy év után váratlanul újra csökkentette az alapkamatot a jegybank. A döntés indoklását sajtótájékoztatón mutatta be Matolcsy György MNB-elnök.
Ez alapján úgy tűnik, hurráoptimizmusból egyszerű optimizmusra váltott át a Magyar Nemzeti Bank. A kamatdöntés indoklásában közzétették a 2020-ról szóló előrejelzéseket. A jegybank eddig 2-3 százalékos növekedés várt, most már annak a sávnak az alja lenne a csúcs, de így is növekedés lesz szerintük idén. A növekedés 2020-ban 0,3–2,0 százalék, 2021-ben 3,8–5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5–3,7 százalék lehet – írták.
Nemhogy eleresztenénk a 2020-as évet, szeretnénk megnyerni
– fogalmazott Matolcsy, amikor bemutatta a döntést. Szerinte a második negyedévben 7 százalékos lehet a GDP visszaesése – ez erős visszaesés lenne ahhoz képest, amelyet sokan várnak –, a feladat tehát az, hogy a harmadik-negyedik negyedévben gyorsan helyreálljon a növekedés.
Négy év után újra csökkent az alapkamat
Nem várt döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa: 0,75 százalékos mostantól a jegybanki alapkamat.
Egy újabb jelzést szerettünk volna adni, hogy az MNB továbbra is fontosnak tartja az alapkamatot, és hogy van mozgástere a jegybanknak – mondta Matolcsy. Korábban ugyanis sokan azért kritizálták az MNB-t, mert amikor jól ment a gazdaságnak, akkor is csökkentették a kamatokat, vagyis amikor eljön a krízis, kisebb mozgástér marad arra, hogy laza monetáris politika legyen a válságkezelés eszköze. Most, hogy itt a krízis, úgy tűnik, az MNB mégis további kamatcsökkentéssel próbálja pörgetni a gazdaságot.
A lakossági fogyasztások és a vásárlóerő megőrzése, valamint a vállalatok és az állam beruházásainak felpörgetése a feladat – magyarázta a sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank új alelnöke is. Azt is hozzátette: ez egy egyszeri kamatcsökkentés volt, nem egy kamatcsökkentési ciklus kezdete.
