szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem várt döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa: 0,75 százalékos mostantól a jegybanki alapkamat.

A korábbi 0,9-ről 0,75 százalékra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot. Ez rekordalacsony szintet jelent.

A legutolsó kamatcsökkentés még 2016 májusában történt, azóta több mint négy éven át 0,9 százalékos volt az alapkamat.

Az MNB a kamatdöntés részletes indoklását hagyományosan egy órával a számok közzététele után, délután 3-kor adja ki. Ugyanekkor sajtótájékoztatót is tartanak a jegybank vezetői.

A közleményben azt írták:

Az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés helyreállításának támogatása érdekében szükségessé vált a monetáris kondíciók finomhangolása.

Az indoklás alapján úgy tűnik, az MNB hurráoptimizmusból egy fokozattal lejjebb kapcsolt, egyszerű optimizmusra. Az eddigi 2-3 százalékos növekedési prognózis helyett most már arról írtak:

Összességében a hazai GDP 2020-ban szerény ütemben növekedhet. A növekedés 2020-ban 0,3–2,0 százalék, 2021-ben 3,8–5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5–3,7 százalék lehet.

Zuhanni kezdett a forint, majd megállt

A forint-euró árfolyam a nap elején még 346-nál járt, reggel viszont gyengülni kezdett a forint, a kamatdöntés előtt 348-nál volt az árfolyam. Az új alapkamat közzététele után zuhanni kezdett a forint, 8 perccel az után, hogy ismertté vált az alapkamat, már elérte újra a 350-es határt, és ott stabilizálódott. Az alacsonyabb alapkamat gyengébb forintot eredményez – ennek a hátteréről itt írtunk bővebben.

©

Az MNB mostani kamatdöntése – és az indoklás közzététele – több okból is érdekesebb, mint amilyen alapesetben lenne. Egyrészt a jegybankban fontos személyi változások voltak a legutóbbi kamatdöntés óta, Nagy Márton alelnök teljesen váratlanul távozott, a helyére Virág Barnabás került, kíváncsian várhattuk, hogy a személycsere hoz-e változást akár a monetáris politikában, akár a kommunikációban. De ennél is fontosabb az, hogy hétről hétre óriási változások vannak a világ és az ország gazdaságában.

A jegybank a gazdaság más fontos szereplőinél gyorsabban reagált, amikor elkezdődött a válság: március közepén már akkor kérte a hiteltörlesztési moratóriumot, amikor a kormány még csak kapkodva ígérgette, hogy egyszer majd bejelentenek valamit, március végén már korlátlan összegben kínált kedvezményes hitelt a bankoknak, majd bújtatott kamatemeléssel rántotta vissza a forintot a 360-as környéki árfolyamról. Április végén pedig azt közölték: addig járatja a bankóprést az MNB, ameddig csak kell.

A jegybank minden lehetséges alkalommal, amikor csak szóba kerül a harmatgyenge forint, jelzi, hogy őket csak az inflációs cél érdekli, árfolyamcéljuk nincs. Ennek ellenére az MNB politikájának is nagy része van abban, hogy a forint az elmúlt hetekben már nagyjából stabil volt. A válság első heteinek óriási zuhanása és az árfolyam hatalmas kilengései, majd a felhatalmazási törvény miatti bizalomvesztés okozta gyengülés után a június jelentős részében már 343-346 között volt a forint-euró árfolyam. Ez hónapokkal korábban még rettenetes mélypontnak számított volna, de a mostani helyzetben már az is a piacok megnyugvását mutatja, hogy nagyobb mozgások nélkül azon a szinten stabilizálódott – eddig.

Ehhez képest pont a kamatdöntés napjának délelőttjén esett nagyot az árfolyam. Ráadásul a régiónk többi devizájához képest is különös volt ez a mozgás, egyetlen más pénz sem esett az euróhoz képest az elmúlt órákban. Az Erste elemzői erről azt írták délelőtt: elképzelhető, hogy a kamatdöntő ülés előtt realizálnak profitot a befektetők, ha nem hoz érdemi újdonságot az MNB mai ülése, az segíthetne ismét magához térni a forintnak. Mint azóta kiderült, hozott a kamatdöntő ülés újdonságot, a forint pedig esik.

A jegybanki inflációs cél 3 százalék, most pedig ennél jóval alacsonyabb, mindössze 2,2 százalékos az infláció. Csakhogy ezt gyakorlatilag egyedül az üzemanyagárak zuhanásának köszönhetjük, minden más ár növekszik. Az üzemanyagok ára 22 százalékkal alacsonyabb most, mint egy éve, az élelmiszereké viszont 8,4 százalékkal magasabb, sok étel árában 15-22 százalékos a növekedés, a szolgáltatások pedig 2,6 százalékkal drágultak.

Az alacsony kamatokban hittek eddig is
Amikor 2013 elején Matolcsy György lett a jegybankelnök, már tartott a kamatcsökkentés. A 2011. decemberi 7 százalékról addigra 5,25 százalékosra levitték az alapkamatot. Matolcsy vezetésével jó ideig hónapról hónapra csökkentették az alapkamatot, előbb 0,25, majd 0,2, később 0,1-0,15 százalékponttal. 2012 augusztusa és 2014 júliusa között minden hónapban volt kamatcsökkentés, 2015-ben már csak négyszer, 2016-ban pedig kétszer, azóta egyszer sem. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy pörgessék a gazdaságot, de több kritikus már akkor felvetette, hogy ha a fellendülő időszakban alacsonyak a kamatok, akkor amikor eljön a krízis, már nem lehet majd lazább monetáris politikát használni válságkezelésként. Úgy tűnik, az MNB most mégis épp ezzel próbálkozik: laza kamatkondíciókkal próbálják felpörgetni a gazdaságot, abban reménykedve, hogy így lesz olyan növekedés, amely ellensúlyozza a járvány hatásait.

Az optimizmus bajnokai

Eközben az MNB hurráoptimista volt a gazdaság más szereplőihez képest, a mostani bejelentéseknél ezért azt is érdemes volt figyelni, hogy kitart-e ez az optimizmusa a jegybank vezetőinek. Miközben mindenki más csak azon vitatkozott, hogy mekkora recesszió lesz az idén – a kormány 3 százalékos prognózisától az Európai Bizottság 7 százalékos jóslatáig terjed a skála –, az MNB elkészítette az inflációs jelentését, amely szerint idén 2-3 százalék közötti növekedés várható, jövőre pedig már 4,0-4,8 százalékos bővülés jöhet.

Ezeket a március 19-ig befutott gazdasági adatok alapján számolták ki, vagyis egy kicsit sem csodálkozhattunk volna azon, ha a válság súlyosbodásával ők is újragondolták volna az előrejelzésüket. De ennek épp az ellenkezője történt: májusban Matolcsy György közölte, hogy az MNB tartja magát a korábbi prognózisához. A jegybankelnök szerint úgy jöhet ki idén egy 2-3 százalékos növekedés, hogy az első negyedév nem rossz, a második szörnyű számokat hoz, a harmadik és a negyedik negyedévben pedig visszatér a gazdaság még a régi szintjénél is följebb. Egyelőre az első negyedévet zártuk le, akkor európai összehasonlításban valóban elfogadható, 2 százalékos növekedést ért el a gazdaság, már csak azért is, mert annak a negyedévnek még csak az utolsó heteiben ért ide a járvány.

Emellett kitartott Matolcsy még a múlt héten publikált cikkében is. Abban azt írta: a harmadik negyedévtől gyors visszapattanás jöhet, gyorsabb, mint ahogy azt most sokan gondolják, ennek kulcseleme és legfontosabb feltétele a beruházások növelése lesz. Az év végéhez közeledve pedig az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése is fokozatosan helyreáll majd.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Rendkívüli parlamenti ülést tartanak a jövő héten

Rendkívüli parlamenti ülést tartanak a jövő héten

Gyilkosságot sejtet a csillogó víztükör – íme a filmtörténet legendás medencés jelenetei

Gyilkosságot sejtet a csillogó víztükör – íme a filmtörténet legendás medencés jelenetei

Kiveheti a Samsung a töltőket a jövőre érkező telefonok dobozából

Kiveheti a Samsung a töltőket a jövőre érkező telefonok dobozából