Azzal, hogy kedden az európai vezetők megállapodtak a következő uniós költségvetésről és a gazdasági helyreállítási alapról, az eljárás még nem ért véget. Hivatalosan várhatóan októberben fogadhatják majd el a büdzsét, addig pedig még alakítanak az alkun. Az EP ugyanis a költségvetési eljárásban az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanáccsal egyenlő jogokkal rendelkezik, vagyis amellett, hogy jóvá kell hagynia annak végeredményét, részt is vehet a tárgyalásokban – olvasható az Eurológuson.

A lap idézte David Sassolit, az EP elnökét, aki jelezte: üdvözlik, hogy a 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot végül nem csökkentette az európai vezetők alkuja. Nem értenek azonban egyet a migráció kezelésére, a kutatás-fejlesztésre, a klímavédelemre és az Erasmus diákcsereprogramra fordítandó források megvágásával.

A jogállamisági feltételrendszerre vonatkozó kritika is érkezett az EP-ből, amelynek öt frakciója – az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, az Európa Megújul, a zöldek és a szélsőbaloldal – közös határozati javaslatot adott ki. E szerint – olvasható Ujhelyi István MSZP-s képviselő közösségi oldalán –

az Európai Tanács nem gyengítheti a Parlament és a Bizottság által korábban elfogadott jogállami mechanizmusra tett javaslatát.

Ahogy megírtuk, a keddi megállapodás szövegében egyszer ugyan megjelenik a „jogállamiság” szó, ahogy az is bennmaradt, hogy a jogállami normák megsértésére hivatkozva elrendelt szankciókat a tagállamok minősített többségének kellene jóváhagynia. A kompromisszum jegyében született szöveg azonban homályosan fogalmaz a pontos eljárással kapcsolatban.

Tényleg letarolta Orbán Brüsszelt? Vagy valójában szégyenkeznie kell?

A kormánytöbbség által szabott szempontok szerint értékeltük azt, valóban sikert ért-e el Orbán Viktor a maratoni EU-csúcson. A kép nem tragikus, de legalábbis felemás.