Lényegesen alacsonyabb már a földgáz piaci ára, mint a lakossági, így akár 6-9 hónapig ingyen is kaphatnánk a gázt a következő választások előtt, annyi tartalék gyűlt össze az állami gázszolgáltatóknál – írta a G7. A tőzsdei ár pedig a lakossági negyedére esett az elmúlt másfél évben.

A lap számításai szerint csak az idei első félévben 56 és 76 milliárd forint közötti összeg gyűlhetett össze az állami cégeknél, amiből egy újabb rezsicsökkentést is lehetne finanszírozni, de akár tartósan le lehetne vinni a lakossági díjakat.

Bár így is nálunk a legolcsóbb a gáz Európában a lakosok számára, a gázszámlánkból pedig sejtésünk sincs, hogy is változik a gáz ára, ugyanis ami tételesen ezen szerepel, az egy fogyasztástól független alapdíj és egy köbméterenként változó energiadíj (erre molekulaárként hivatkoznak a szakmában), ami területileg is eltér Magyarországon.

A korábbi években még úgy tűnt, a szolgáltatók sokat fognak bukni a gázon, mert drágábban jutnak hozzá, mint amennyiért adják a lakosoknak, emiatt a nemzetközi cégek átadták a fogyasztókat az állami rezsiholdingnak, az NKM-nek.

A kedvező piaci folyamatok pedig megmentették a százmilliárdos bukástól a rezsicsökkentést bevezető kormányt. A gáz drágulása miatt pedig csak nagyon rövid ideig buktak a cégek a gázon.

A cikk arra is kitér, hogy 2014–2015 környékén meredeken elkezdett csökkenni a gáz ára, a hagyományosan drága, keletről érkező orosz gáz ugyanis konkurenciát kapott, mivel kiépültek a nyugat-európai gázvezetékek és az amerikaiak is elkezdtek egy új technológiával gázt kitermelni.

A G7 kérdésére a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) számításai szerint 2014 eleje és a 2018-as választások között 100-200 milliárd forinttal fizetett többet a magyar lakosság a gázért, mint amennyibe az ténylegesen került és tízmilliárdos hasznot hozott a gáz az állami szolgáltatóknak.

Így a haszon és a keletkező tartalék egy részéből finanszírozta a kormány a rezsicsökkentést. Forrásaik szerint tartós csökkentés nem várható, legfeljebb egyszeri csökkentés.