Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a hatályos kamatkondíciókon a jegybank Monetáris Tanácsa március 23-án. Az alapkamat maradt 0,6 százalékon, ahová két lépésben, júniusban és júliusban csökkentették 0,9 százalékról, ahol 2016. május 25. óta állt.
A Monetáris Tanács nem utalt arra, hogy változtatni kívánna a kamatokon, sőt korábban leszögezte, hogy a jegybank egyelőre az egyhetes betéti eszköz tenderével avatkozik be, ha szükségét látja – a jegybank igazgatósága csütörtökönként határozza meg, milyen kamattal mekkora összegben fogad be betétet a bankoktól.
Az infláció ugyan februárban 3,1 százalékra gyorsult, de egyrészt a jegybank már tavaly bekalkulálta, hogy az év első felében magas és hektikus adatok várhatók, másrészt a járvány harmadik hulláma miatt bevezetett korlátozó intézkedések lefelé nyomják az inflációt, ezért a Monetáris Tanács nem volt lépéskényszerben.
A forint árfolyama pár nappal korábban ismét megostromolta az euróval szembeni 370-es rekordszintet. A jegybanknak rendszeresen elismételt tájékoztatása szerint nincs árfolyamcélja, egyedül a 3 százalékos inflációs cél vezérli őket – illetve a forint árfolyama esetleg annyiban, amennyiben hatással lehet az inflációra. A forintárfolyam miatt így konkrét beavatkozásra nem lehetett számítani a Monetáris Tanács részéről.
Kérdés, lesznek-e az árfolyamot támogató üzenetek a jegybanki vezetők részéről délután 3-kor, a kamatdöntést magyarázó tájékoztatón. Amelyen kivételesen Matolcsy György jegybankelnök is részt vesz, és amelyen szó lesz a jegybank új makrogazdasági előrejelzéséről. Utóbbi különösen érdekes az újabb járványhullám és az azzal kapcsolatos kormányzati intézkedések fényében. Matolcsy György az elmúlt hónapokban nem rejtette véka alá, hogy számos ponton elégedetlen a gazdasági kormányzat munkájával.
