Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A portugál EU-elnökség elkötelezett a hetes cikk szerinti eljárás folytatása mellett, hangoztatta Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter kedden, külföldi tudósítóknak tartott sajtótájékoztatón. A tájékoztató az uniós külügyminiszterek csütörtöki informális találkozóját előzte meg, a lisszaboni tanácskozáson részt vesz Szijjártó Péter is.
Az európai uniós alapszerződés 7. cikke alapján az uniós alapértékeket súlyosan megsértő tagországokkal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben indult 2017-ben és 2018-ban eljárás, de az elmúlt két évben szinte nem volt előrelépés e téren. A folyamat a pandémia miatt is késlekedést szenvedett, mivel elengedhetetlen, hogy az érintett országok képviselőit személyesen hallgassák meg.
A portugál EU-elnökség felelőssége, hogy folytassa az eljárást, hangsúlyozta Santos Silva. Mivel a feltételek már adottak, a meghallgatást, melyre a 27 tagország uniós ügyekkel foglalkozó kormánytagjait tömörítő Általános Ügyek Tanácsában kerül sor, "június 22-re napirendre tűztük".
A HVG a politikust egy másik témában kérdezte: az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos közös nyilatkozat magyar vétójáról. A portugál külügyminiszter egyrészt sajnálkozását fejtette ki a történtekért, másrészt felhívást is intézett a magyar kormányhoz. "A nyilatkozat kiegyensúlyozott, egyben szükségszerű és időszerű volt" – hangsúlyozta, hozzátéve, a magyar vétó miatt az Európai Unió nem adhatott ki közös nyilatkozatot, így az csak az uniós főképviselő nevében szólhatott. Sajnálkozott a magyar kormány által alkalmazott metódus miatt is. "Az egyetértés nagyon fontos az Európai Unióban – mondta –, ennek hiányában nem létezik egységes külpolitika." A közös nyilatkozat a tagországok együttműködésével készül, az egyhangúság elve azt is megkívánja, hogy egy ország ne blokkalhason, amikor ezt jónak látja.
A külügyminiszter emlékeztetett, hogy magyar kollégája már jelezte, Magyarország élni kíván a vétóval a közeljövőben esedékes, úgynevezett Cotonou 2.0, az Európai Unió és a szubszaharai afrikai, karibi és csendes-óceáni országok közötti új megállapodás esetében is. "Tragikus lenne, ha ez a megállapodás, amely a következő két évtizedre szól, nem lépne életbe egyetlen tagország miatt" – jelentette ki. A több éve tartó tárgyalássorozatról és az ezt veszélyeztető magyar vétófenyegetésről ebben a cikkben írtunk bővebben.
