A két főtárgyaló Jutta Urpilainen nemzetközi partnerségekért felelős biztos és Robert Dussey togói külügyminiszter parafálták a megállapodást, ezzel lezárultak a tárgyalások. Ez a mostani szerződés váltja fel az úgynevezett Cotonoui megállapodást, amelyet 2000-ben kötöttek húsz évre, az új együttműködést szintén két évtizedre írják alá a felek.
A megállapodás központi eleme egy olyan „közös alapvetés”, amely meghatározza az partnereket összekötő értékeket és elveket, és megjelöli azokat a stratégiai prioritási területeket, amelyeken mindkét fél dolgozni kíván. Ezek a következők:
emberi jogok, demokrácia és kormányzás az emberközpontú és jogalapú társadalmakban,
béke és biztonság,
humán- és társadalmi fejlődés,
környezeti fenntarthatóság és éghajlatváltozás,
inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés és fejlődés,
migráció és mobilitás.
Ami ez utóbbi pontot illeti, a felek így fogalmaznak:
Kiegyensúlyozott, átfogó és koherens megközelítésünk figyelembe veszi a jogszerű migrációt és mobilitást, a diaszpórát és a kivándorlók általi hazautalásokat, másrészt viszont azt is, hogy a nemzetközi joggal, többek között a nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal összhangban küzdeni kell az irreguláris migráció, a migránscsempészés és az emberkereskedelem ellen.
A szöveget még jóvá kell hagyniuk az érintett államoknak is, de elvileg ezzel nem lehet probléma, hiszen a tárgyalók a tagállamok által megfogalmazott mandátum keretein belül jártak el. Magyarország részéről azonban Szijjártó Péter komoly aggodalmakat fogalmazott már meg – éppen a migráció említése miatt. A magyar külügyminiszter kifogásolta többek között, hogy a legális, munkavállalási célú migrációt támogatná az együttműködés, holott szerinte amikor munkahelyek szűnnek meg az EU-ban, akkor az európaiaknak kell munkát adni. Szijjártó még tavaly nyáron Cipruson így fogalmazott:
Brüsszel újabb kísérletet tesz a migráció legalizálására, arra, hogy újabb migránsokat engedjen be Európába, de mi ezt a lehető leghatározottabban ellenezzük.
De lássuk, mi szerepel a szövegben! A megállapodás rögzíti a partnerek kötelezettségvállalásait, elismerve, hogy a migráció és a mobilitás kedvező hatással lehet a fenntartható fejlődésre, ha megfelelően kezelik őket, továbbá, hogy az irreguláris migráció negatív hatásait és kiváltó okait kezelni kell. Ez azt jelenti, hogy különböző területeken együtt kell működni a partnerekkel annak érdekében, hogy lehetőségeket teremtsenek és támogassák egymást a hatékony migrációkezelésben.
Az új kötelezettségvállalások egyensúlyt teremtenek a között, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, másrészt pedig hasonlóképpen fontos, hogy tiszteletben tartsák az összes menekültet és migránst megillető méltóságot és emberi jogokat.
Nagyon fontos és tulajdonképpen egybeesik a magyar kormány gyakran hangoztatott elvárásaival, hogy az irreguláris migránsok visszaküldésével és visszafogadásával kapcsolatos együttműködést javítani kell. A megállapodáshoz kapcsolódik egy melléklet, amely a visszaküldésre és visszafogadásra vonatkozó operatív rendelkezéseket tartalmazza.
Megkérdeztük a külügyminisztériumot, hogy ebben a formában Magyarország támogatja-e a megállapodást, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
