Kiszervezi védelmi ipari érdekeltségeit a magyar állam
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
Megállapodtak az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói, hogy két százalékra módosítják a jegybank hivatalos inflációs célját az eddigi „két százalékot közelítő, de el nem érő” célról és átmenetileg tolerálják az infláció túlszaladását is a célszámon – írja a Portfolio.hu a Bloomberg információira hivatkozva.
A nagyobb értelmezési és cselekvési mozgástér megteremti az EKB-nak a lehetőséget arra, hogy az eddig is ultralaza monetáris politikáját még tovább folytassa, hiszen megengedőbbnek mutatkozhat az infláció átmenetileg gondolt felpörgésével kapcsolatban is (mint amire most az EKB egyébként is számít a járvány utáni gazdasági ellendülés időszakában). Az EKB a nyári hónapok után dönt majd, hogy mi legyen a rendkívül laza feltételrendszerű, járvány elleni fellépésre született eszközvásárlási programjával (PEPP), meddig folytassa a vásárlásokat és milyen ütemben. Mivel az EKB az év második felében az eurózóna inflációjának emelkedésére számít, a most 2 százalékra változtatott szimmetrikus inflációs célra mutogatva elképzelhető, hogy még tovább fog eszközöket vásárolni az EKB, és az első lehetséges kamatemelés időpontja is még tovább tolódhat a horizonton.
A járványválság idején a világ jegybankjai állampapírokat és egyéb eszközöket vásároltak, támogatott hitelprogramokat indítottak – vagyis pénzt öntöttek a gazdaságra annak megtámogatása érdekében. Ez alapesetben pörgeti az inflációt, hiszen ha sok a pénz a gazdaságban, csökken az értéke. A járványkorlátozások miatt az infláció nem nőtt (sőt), azonban a gazdaságok újraindulásával az inflációs nyomás is megjelent.
Magyarországon jelentősen, júniusban az infláció 5,3 százalékra gyorsult. Ezt részben egyedi hatások magyarázzák, de középtávon is veszélybe került a jegybanki cél (ami Magyarországon 3 százalék, plusz-mínusz egy százalék). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért szigorítási ciklusba kezdett kamatemeléssel, a pénzpumpa lassításával. Illetve Matolcsy György jegybankelnök minden létező fórumon arra inti a kormányt, hogy hűteni kellene a gazdaságot, nem pedig állami költekezéssel tovább fűteni.
Az eurózónában júniusban lassult az infláció, a megelőző havi 2 százalékról 1,9 százalékra. Ami azt illeti, az EKB a járvány előtt megközelíteni sem tudta a saját, 2 százalékos célját, az infláció attól rendre elmaradt, méghozzá nagyon. Az előrejelzések szerint 2021 második félévében a gazdasági újraindulással párhuzamosan 2 százalékot meghaladó infláció lehet az eurózónában.
