Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban közzétett adatai szerint tavaly már közel 240 szolgáltatóközpont működött az országban, ami 70-nel több, mint 2019-ben. A központok alkalmazottainak létszáma pedig egyetlen év alatt tízezer fővel emelkedett – írta a G7.
Az üzleti szolgáltatóközpontok, avagy shared service centerek és business support centerek (SSC-k és BSC-k) olyan központok, amelyek a nemzetközi vállalatok különböző országokban jelen lévő leánycégeinek végeznek belső szolgáltatásokat. Ilyen például a számviteli munka vagy az informatikai támogatás.
A globális nagyvállalatok pedig előszeretettel választják Kelet-Közép-Európát az SSC-k helyszínéül: Magyarországon a világ legnagyobb 500 vállalata közül 144 van jelen, közülük pedig mintegy 80 üzemeltet SSC-t vagy BSC-t is az országban.
A KSH szerint az ilyen szolgáltatóközpontok tavaly közel 61 ezer embert foglalkoztattak főállásban, további 3500-at pedig részmunkaidőben. Ez azt jelenti, hogy a járvánnyal sújtott 2020-as évben is több mint tízezer új munkahely keletkezett a szektorban – összegzett a G7. A portál hozzáteszi, hogy a vállalatok nem fizetik rosszul a munkatársakat: az alkalmazottak bruttó átlagkeresete közel 670 ezer forint volt, míg a részmunkaidősöké meghaladta a 370 ezret. Előbbi 8, utóbbi pedig 11 százalékkal nőtt az elmúlt évben.
