Mostanra az árverési dokumentumok is lekerültek a földügyi központ honlapjáról, Ángyán József a Greenpeace csapatával azért tud még dolgozni az elemzésen, mert korábban már mentették az adatokat. A második Orbán kormány agrárügyi államtitkára 2012-ben mondott le posztjáról, mert már akkor kiderült számára, hogy a korábban egyeztetett, családi gazdaságokat támogató program helyett egy birtokkoncentrációt generáló földpolitikát támogat a kormány.

Miután 2015-16-ban lebonyolították a Földet a gazdáknak program földárveréseit, a volt államtitkár nekifogott a licit eredményeinek elemzésébe, a megyénkénti feldolgozásokból az derül ki, hogy zömmel a tehetősebb gazdálkodók, közvetetten agrárcégek tudták gyarapítani a földvagyonukat. Az elmúlt tíz évben erősödött a birtokkoncentráció, aminek eredményeképpen jelenleg 120 ezerrel kevesebb agárgazdaság működik. Ángyán az eddig feldolgozott adatok alapján, ami az összes árverési eredmény 96 százaléka, azt is állítja, hogy összesen 3758 gazda jutott a programban összesen 9 ezer birtoktesthez, miközben az agrárminiszter kommunikációja szerint 30 ezren jutottak 2-2 földrészlethez. (Feltehetően a tárca a 3 hektár alatti területek eladását is beszámítja, amelyeket folyamatosan meghirdettek.) A professzor most a szabolcsi helyzetet elemezte, ami főbb tendenciáiban az eddigiekkel megegyezik.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a meghirdetett 4334 hektárból 4034 hektár kelt el a 2015–16-os árveréseken. A licitre bocsátott terület 54 százaléka, 2200 hektár 18 gazdához került, közülük tízen 100 hektárnál nagyobb területre licitáltak, és nyertek. A maradék 46 százaléknyi területen osztozott 114 gazdálkodó. Ángyánék vizsgálatai szerint Szabolcsban is főként a kormányhoz közeli gazdák, cégek nyertek az árveréseken, de itt volt arra is példa, hogy olyan agrárcéghez kerültek nagy birtokrészek, amelyek tulajdonosai a baloldali politikai elithez tartoznak. Ráadásul a területek felében még csak licitálás sem volt, a kikiáltási áron, hozzávetőleg 1,3 millió forintos hektáronkénti áron keltek el. Az elemzés azt is megállapítja, hogy bár Szabolcsban kevésbé volt jellemző, mint más megyékben az, hogy az agráriumtól teljesen távol eső szektorban tevékenykedők vettek földet, de azért itt is akadt a licitálók között adószakértő, szakács, internetes kereskedő.

A licitáló gazdálkodók közül többen cégek tulajdonosi köréhez tartoznak, így például a Tedej holding tulajdonosai Szabolcsban 603 hektár földet vásárolhattak, de a cég hajdúsági érdekeltségei is jelentős földet szereztek meg. A cég főtulajdonosa a baloldali kötődésű Bódi László. Ángyán véleménye szerint ők azért is kerülhettek a nyertesek közé, hogy hivatkozni lehessen rájuk, bizonyítva azt, hogy nem csupán kormánypárti vállalkozók juthattak birtokhoz. Jelentősebb területhez, 184 hektárhoz jutott az Ófehértón önkormányzati képviselőként is tevékenykedő gazdálkodó, Tóth Sándor és családja. Ángyán szerint a Budai Gyula rokonainak, Gerzsánszkiéknak a tulajdonában levő céget, az Agrivikk Kft.-t éppen a licitek elindulása előtt vették meg a működő cégük, a Sirokkó Kft. mellé.

Ángyán József a Greenpeace támogatásával folytatja a munkát, két megye van hátra, a teljes munka 2022 tavaszára készülhet el.