Összesen 884 ezren regisztráltak koronavírus-oltásra május közepéig – derül ki a hvg.hu által a Magyar Államkincstártól (MÁK) kikért adatokból. Vagy legalábbis ennyi válaszküldemény érkezett a kiküldött regisztrációs lapokra, joggal feltételezhetjük, hogy a válaszküldemények legalábbis elsöprő többségét azért adták fel, mert regisztrálni akartak az oltásra.

A lapok kiküldése és a válaszküldemények fogadása azért hárult a kincstárra, mert a 60 év felettiek kaptak postán regisztrációs lapot, nyugdíjak folyósításáért felelős intézményként pedig a MÁK tudja, kik az idősek és hol laknak (illetve a MÁK jogosult-e adatok kezelésére). Minden bizonnyal ez az egyetlen oka annak is, hogy formailag a MÁK adja ki a minden nyugdíjasnak kipostázott, JóKor című, amúgy a propagandaminisztérium Miniszterelnöki Kabinetiroda által gyártatott propagandalapot magazint.

A Közlönykiadó borítékolt, a NISZ dolgozta fel az adatokat

A regisztrációk esetében a MÁK szerepe a levelek kiküldésére és a válaszküldemények fogadására korlátozódott a kincstár által a hvg.hu-nak kiadott szerződésekből.

A visszaküldött regisztrációk alapján létre kellett hozni egy adatbázist arról, kiket keresett meg, és ki kérte az oltást, az adatbázist pedig át kellett adni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK). Erre természetesen szükség volt, hiszen az oltásokat nem a kincstár szervezte, a NEAK-nak pedig tudnia kellett, ki regisztrált és ki nem.

Továbbá – ahogy az online változat esetében – a postán kiküldött regisztrációs lapokon is volt egy beikszelhető jelölőnégyzet, amivel a megkeresett hozzájárul ahhoz, hogy a kormány (vagyis a miniszterelnöki Kabinetiroda) további propagandacélokkal „tájékoztatás, véleménykérés és további kapcsolattartás” céljából visszavonásig kezelje. Azok adataiból is létre kellett hozni egy külön adatbázist a Kabinetiroda számára, akik beikszelték ezt a négyzetet.

A beérkezett regisztrációs lapok feldolgozását nem a MÁK végezte, ezzel az állami NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt.-t bízta meg, amely létrehozta a fenti két adatbázist, az adatokat átadta a NEAK-nak és a Kabinetirodának.

A regisztrációs lapok és a mellékelt levelek borítékolásával, címzésével és postai feladásával az állami Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadót bízta meg, amely alvállalkozóként bevonta az EPDB Nyomtatási Központ Zrt.-t. Utóbbi szintén állami cég, egész pontosan a Magyar Posta küldeményelőállítással foglalkozó leányvállalata.

A regisztráció elején a posta volt a legfontosabb csatorna

A postai regisztrációk különösen 2020 végén és 2021 elején pörögtek. Nem is kicsit, 2020 utolsó hetében több postai válaszküldemény érkezett be a MÁK-hoz, mint ahányan interneten keresztül regisztráltak a kormányzati koronavírus-honlapon. A postai regisztrációk száma aztán folyamatosan csökkenni kezdett.

Május közepén már csak heti néhány ezer, sőt néhány száz válaszküldemény érkezett be.

Ezzel együtt a postai regisztráció egyértelműen sikeresnek mondható, a végső soron 900 ezer körüli válaszküldemény nem kevés, figyelembe véve, hogy a beoltottak száma szeptember elején sem érte még el a 6 milliót. A postai regisztráció népszerűsége annyiban nem meglepő, hogy különösen az idősebb korosztályban még mindig elég sokan vannak, akiknek nincs internet-hozzáférésük, illetve nem tudják használni az internetet.

Az online regisztrációban március eleje volt a csúcs

A regisztrációs lapok postai visszaküldésében csak korlátozottan figyelhető meg az az ingadozás, ami az online regisztrációk esetében rendkívül markánsan jelentkezett. Az online regisztrációban a legerősebb hét március első hete volt, akkor 432 ezren jelentkeztek oltásért. Ez hatalmas szám, egyrészt ahhoz képest, hogy a megelőző hétig az összes regisztrált száma épp csak meghaladta a 2,1 milliót, és ahhoz képest, hogy május közepére a regisztráció lényegében leállt 5,1-5,2 milliónál, onnan csak nagyon lassan növekedett. Március első és második hetében a leveles regisztrációk esetében is volt egy kis növekedés, ami azt illeti, csak ez a két hét volt, amikor megtört a folyamatosan csökkenő trend.

A regisztrációs hajlandóságra vélhetően hatással volt, hogy akkortájt kezdett felpörögni az oltási program, illetve akkor kezdett leérni a fiatalabb korosztályokba. Elég sokan gondolhatták úgy, hogy addig fölösleges volt regisztrálni. És mivel addig elég kevesen regisztráltak, értelemszerűen sok új regisztráló tudott megjelenni.

Talán ennél is fontosabb tényező lehetett, hogy

azokban a hetekben robbant be a járvány harmadik hulláma

– legalábbis akkor váltott regisztert a kormányzati kommunikáció. Nem sokkal korábban még az újraindításról szóltak az üzenetek, beleértve a szinte napok alatt fatálisan elavult nemzeti konzultációt.

Müller Cecília tisztifőorvos február 18-án már a harmadik hullám kezdetéről beszélt. Másnap Orbán Viktor miniszterelnök már mindenkit oltásregisztrációra szólított fel. Február 25-én pedig megérkezett az apokaliptikus üzenet a miniszterelnöktől: „az egész járvány legnehezebb két hete jön”. Orbán a rákövetkező napon újra mindenkit regisztrálásra kért, 28-án pedig nyilvánosan oltatta be magát. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter március 4-én jelentette be, hogy a kormány szigorítja a korlátozó intézkedéseket, hogy ne nőjön „radikálisan” a betegek és a halottak száma. A miniszter elismerte, hogy a vírus reprodukciós rátája Európában a legmagasabb. A szigorítások március 8-án léptek életbe.