Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Semjén Zsolt és Gulyás Gergely beadta a „felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról” elnevezésű törvényjavaslatát. A salálatörvény, ha átmegy a parlamenten, egyebek mellett azt is rendezi, hogy melyik egyetemet fenntartó alapítvány mennyi pénzt kap az államtól – nem csupán jövőre, hanem éves bontásban egészen 2026-ig. (Mivel feles többséggel lehet ezt a törvényt megváltoztatni, ebben az esetben nem arról van szó, hogy a Fidesz megkötné a következő kormány kezét arra az esetre készülve, ha elvesztenék a választást, arra egyelőre bőven elég a kiszervezés és a kuratóriumi tagok névsora, de nyilván innen bármi visszalépés megszorításnak számítana.)
Arról, hogy az egyetemeket tömegesen szervezik ki alapítványok alá, idén tavasszal írták törvénybe. Az alapítványok kuratóriumát a kormány nevezte ki, NER-közeli emberek szép számmal találhatók a testületekben.
A legtöbb pénzt a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kapja, jövőre 54, utána három éven át 50, majd 2026-ban 51 milliárd forintot. A második a listán a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány, 44 és 49 milliárd forint közötti éves összegekkel, a harmadik pedig a pécsi Universitas QuinQueecclesiensis Alapítvány, 42-43 milliárd forintokkal.
