„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek.
Most került pont a pár hét alatt, rohamtempóban levezényelt egyetemi modellváltásokra: a keddi szavazással 11 felsőoktatási intézmény került alapítványi fenntartásba. Létrejött
Az Eszterházy Károly egyetem pedig egyházi fenntartásba került. Ezzel csak az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi, a Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia maradt állami, legalábbis a pillanatnyi állás szerint.
Noha a hivatalos kommunikáció szerint az egyetemek maguk kérték a fenntartóváltást, az orvosképzést is végző intézményeknél úgy tűnt, valójában belehajszolták őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba. A legtöbb helyen mindez csöndben végbement, Pécsen és Szegeden volt érezhető, de teljesen hatástalan ellenállás.
Orbán Viktor miniszterelnök 1500 milliárdos fejlesztéssel kecsegtetett, Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszer pedig azzal érvelt,
a történelmi léptékű egyetemi fejlesztések célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülve a jövő nyertesei legyenek.
Kérdés, hogy ebből mi marad: a kormány a pénzt az uniós helyreállítási alapból teremtette volna elő, azonban időközben kiderült, a lehetséges 6000 milliárd forint kevesebb mint felére tart igényt a kormány (a hitelből nem, csak a vissza nem térítendő támogatásól kér), és a 444.hu úgy tudja, a szűkített tervben leginkább az egyetemek fejlesztésére szánt összegből vesz el a kormány. A lap szerint számítani lehetett arra, hogy az Európai Bizottság beleköt majd az egyetemek privatizációjába, viszont ha erre a területre kevesebb pénz megy, máris megúsznak egy politikai szempontból érzékeny vitát.
Attól még az ITM másik "ígérete", a modellváltás fő célja még megvalósulhat, miszerint
a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal hatékonyabban együttműködő intézményrendszer jöhet létre.
Ezt a rendszert már próbálgatják a Corvinuson, nem mindenki legnagyobb megelégedésére.
Egyetemi puding: megnéztük, mi a tapasztalat az elsőként modellt váltott Corvinusnál
Hajszálnyit engedett a kormány a modellváltó egyetemek és új alapítványi fenntartóik sokat vitatott viszonyában. Kicsit több teret enged a szenátusoknak, és rugalmasabbnak mutatkozik az alapítványok kuratóriumi tagjainak kijelölésében, de várhatóan így is lesz mindegyikben politikus, és továbbra is elvárják a tudománnyal nehezen összegyeztethető üzleti szemléletet.
Az egyetemek átalakítása csak egy szelet: a parlamentben ma döntöttek öt, legalább 600 milliárdos vagyonnal felturbózott vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról is, amelyek – az ITM megfogalmazása szerint – főként kulturális, képzési, kutatási és tehetséggondozási feladatokat "vállalhatnának át" az államtól.
kerül a mezőhegyesi Ménesbirtok, melynek kormánybiztosa, a fideszes Lázár János azzal érvelt, az alapítványi formára, illetve a vagyonátadásra azért van szükség, hogy többé ne merüljön fel a privatizáció. Az szerint viszont éppen ez történik, csak éppen az államtól "privatizálják ki" a területet.
kilóg a sorból, ez alapvetően a Mol Nyrt. CSR-tevékenységét, elsősorban kulturális, sport-, tudományos vagy más célú szponzorációit fogja össze. Az alapítvány eddig is létezett, az újdonság az, hogy az állam beletette a Molban megmaradt 10 százalékos részvénycsomagját, az alapítvány így annak osztalékbevételéből gazdálkodhat. Hernádi Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója nemrég arról beszélt, az alapítvány alapszabályában fektetik le azokat a garanciákat, amelyek biztosítják, hogy korlátozott legyen az állam beleszólása a döntéshozatalba.
Bár a kormány rendre a nemes célokat hangoztatja, valójában a szellemi és kulturális hatalmának bebetonozása folyik, hiszen az Alaptörvényben is rögzítették, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos (vagyis kétharmados) törvény rendelkezik. Van ugyanakkor még egy kétségbe vonható pont: a törvény arról is rendelkezik, hogy a közpénz pedig az állam bevétele, kiadása és követelése, vagyis az alapítványi vagyon kikerül ebből a körből.
Ebből egyes értelmezések szerint az tűnik ki, hogy a Fidesz tart a kormányváltástól, vagy legalábbis a kétharmados többségének elvesztésétől, erre felkészülve kezdeményezte a vagyon "kiszervezését". A kuratóriumokba ugyanis jellemzően kormánypárti vagy kormányközeli személyek kerülnek, akik egy esetleges kormányváltás után is ott maradnak.
További részleteket itt olvashat:
Ha az ellenzék hatalomra jut, jogállami forradalom nélkül legfeljebb biciklisávokat festhet
Az ellenzék esetleges választási győzelme nem jelenti azt, hogy valóban kormányozhat, mert az Orbán-kormány már nemcsak a vagyont menti ki, hanem az államot is: kiskirályok feudális anarchiájára készül. Mutatjuk, hogyan.
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
A tanárok bérét meg kellene háromszorozni, de Mészáros Lőrinc vagyonát csak egyszet lehet elvenni.
A sérültnek élete végéig jár ingyen az összkomfortos lakás.
Egyelőre nincs új időpont.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Tizenkét devizahiteles ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.
Újabb divattrendet teremtene az aranylabdás portugál támadó?