Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Egy év szabadságvesztésre ítélte a bíróság Nicolas Sarkozyt 2012-es kampányfinanszírozási botránya miatt. A Sarkozyn kívül még 13 vádlottja van a pernek, a kampánystábjának tagjai, valamint a hamis számlákat nekik kiállító Bygmalion nevű cég tisztségviselői, mindegyiküket bűnösnek mondta ki a bíróság. Az exelnöknek – aki nem jelent meg az ítélethirdetésen – nem kell börtönbe vonulnia, két éven keresztül elektromos nyomkövető viselésével kiválthatja a büntetést.
22,5 millió eurót lehet egy elnökválasztási kampányra költeni Franciaországban, ám 2012-ben Nicolas Sarkozy akkori elnök csaknem a kétszeresét fordította erre a célra. Kampánycsapata pedig meghamisította a számlákat, hogy elrejtse a csalást, így feltételezhető, hogy a nyomozás által igazoltnál is magasabb, akár 50 millió eurót is meghaladó lehetett a számla végösszege. Sarkozy abban bízott, ha elnök marad, akkor senki sem kérdezi meg tőle: hogyan győzött, ám pechére veszített, azóta egyre másra indultak meg vele szemben a vizsgálatok.
Sarkozy az Euronews tudósítása szerint azzal védekezett, hogy ő az elnöki teendőivel volt elfoglalva, kampányát a stábja szervezte, pénzügyeivel pedig nem volt tisztában, ahogy azzal sem, hogy törvénytelen módszerekkel akarták elfedni a túlköltekezést.
A volt elnököt egy éven belül második alkalommal ítélte a párizsi büntetőbíróság szabadságvesztésre. Március 1-jén nem jogerősen egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amiért információkért cserébe megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót, de miután a volt államfő fellebbezett az ítélet ellen, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet.
Ez lenne az első alkalom, hogy a francia köztársaság exelnöke börtönbe kerül. Természetesen ebben az ügyben is fellebbeztek.
A legkínosabb ügy még hátravan: Moamar Kadhafi líbiai exelnöke fia azt állította, hogy 5 millió eurót adott Sarkozynek, hogy megnyerje az elnökválasztást 2007-ben. Ez akkor sikerült is. Utána Kadhafi fel is üthette vezéri sátrát a Champs Élysées-n.
Miután Kadhafi fia a líbiai televízióban elmondta, bizonyítékai vannak az 5 millió euró átutalására, Sarkozy szövetséget szervezett a nyugati hatalmak között Kadhafi megbuktatására. 2011-ben Kadhafit a népfelkelés során darabokra tépték, Nicolas Sarkozy volt az első nyugati vezető, aki a "szabad Líbia földjére" lépett.
Természetesen ebben az ügyben is mindent tagad Franciaország exelnöke, de politikusi pályafutása minden bizonnyal véget ért, mert a bírósági eljárások lerombolták presztízsét.
