Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Kezd egy kicsit új mánia kialakulni Magyarországon: eddig megszoktuk, hogy a fociról mindenkinek van véleménye, most már a monetáris politikáról is – így kezdte a beszédét Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. Mint mondta, úgy érzi magát, mint a szövetségi kapitány, amikor olvasói leveleket kap arról, hogy milyen felállásban kellene játszani a vb-selejtezőkön.
Az előadás időzítése is érdekes volt: alig egy órával az után volt Virág a konferencia vendége, hogy a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, újabb 0,15 százalékponttal emelik az alapkamatot.
A kérdés most már nem az, hogy átmeneti vagy tartós lesz-e az inflációs időszak, hanem az, hogy tartós vagy még tartósabb
– fogalmazott.
A világ úgy élt túl egy nagyon mély válságot, hogy a munkaerőpiacot sikerült megmenteni, a lakosság megtakarításai pedig emelkedtek is szinte minden országban. Ennek az ára az volt, hogy a költségvetési hiány jelentősen megnőtt, még 2023-ban is magasabb lesz sok helyen, mint 2019-ben voltak, ezt pedig nagy részben a jegybankok finanszírozták. Érdemes ehhez hozzátenni még azt, hogy „az árupiacon épp egy tökéletes vihar söpör végig, minden hatás egyszerre érvényesül”.
Költségsokkok emelik az inflációt, emellett azonban megjelenik a gyors béremelkedés is, ami nagyon veszélyes kombináció az infláció szempontjából, az MNB ezért határozottan fel fog lépni a kockázatokkal szemben – ígérte.
„Ebben a harcban nincs gyors siker, hosszú, elhúzódó harcra rendezkedünk be” – mondta az MNB infláció elleni politikájáról. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az alapkamat-emelési ciklust folytatják, de „hosszú lesz az út”, emellett pedig folytatják a forintlikviditást nyújtó eszközök kivezetését, és 40 milliárd forintban határozták meg az állampapír-vásárlások havi célmennyiségét.
