A várakozásoknak megfelelően a jegybank Monetáris Tanácsa újra 15 bázisponttal emelt az alapkamat mértékén és a mértékadó kamatok ugyanekkora emelésével feljebb tolta a kamatfolyosót október 19-ei kamatdöntő ülésén. Az alapkamat mértéke ezzel 1,8 százalékra nőtt.

Az emelés nem volt kérdés, sőt igazából a mértéke is csak kissé: a Monetáris Tanács legutóbb, szeptember 21-én 15 bázisponttal emelte a mértékadó kamatokat, az alapkamat szintje 1,65 százalékra nőtt. Virág Barnabás alelnök ekkor a döntéshez fűzött magyarázatában azt mondta, a havi rendszerességű emelések maradnak, és a 15 bázispontos lépéseket kell mérvadónak tekinteni. A Portfolio.hu által megkérdezett elemzők októberre szinte kivétel nélkül 15 bázispontos alapkamat-emelést vártak. Majd a novemberi és a decemberi két újabb 15 bázispontos emelés után év végére 2,1 százalékos alapkamatot.

A szeptember előtti emelésekkor a Monetáris Tanács még 30 bázispontos lépésekkel haladt, így emelték az alapkamatot 0,6 százalékról 1,5 százalékra a szigorítási ciklus júniusi kezdetétől szeptemberig. A szeptemberi lassítás nem független attól, hogy ekkor fogadta el a Monetáris Tanács az új (negyedévente készülő) Inflációs jelentést, illetve az abban foglalt makrogazdasági előrejelzéseket. A jelentés szerint az infláció az őszi hónapokban tovább emelkedik, így az év hátralevő részében 5 százalék felett alakul. Az előrejelzés szerint az infláció 2022 év elejétől csökkenni kezd, és a második negyedévben kerül ismét a jegybanki toleranciasávba, vagyis 4 százalék alá, majd 2022 második felében a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik. A jegybank több ponton módosította a korábbi előrejelzését. Egyrészt magasabb és lassabban csökkenő inflációt várnak, mint a júniusi jelentésben, ugyanakkor magasabb, immár 6,5-7 százalékos gazdasági növekedést.

Virág Barnabás kérdésre is csak homályos válaszokat adott arra, miért lassította a Monetáris Tanács a kamatemelés mértékét, ha amúgy erős inflációs kockázatokat lát, és az eddiginél későbbre prognosztizálja az inflációs cél elérését. Egyrészt azt mondta, az inflációs kockázatok tartósnak ígérkeznek – ezzel arra utalhatott, hogy a Monetáris Tanács azért lassított a kamatemelések mértékén, mert nem akar túl gyorsan túl magas kamatokat. Másrészt Virág Barnabás a fennálló „makrogazdasági terhet”, illetve a küszöbön álló, kiszámíthatatlan hatású 4. járványhullámot említette. Ezzel pedig arra utalhatott, hogy a jegybank ugyan a gazdaság hűtését látja indokoltnak, de a jelen helyzetben nem akarja túlságosan behúzni a féket. Illetve szavaiból úgy tűnt, a jegybank hosszú szigorítási ciklusra rendezkedik be, ezért lassít az emelés ütemén.

Közben azonban az inflációs kockázatok egyre csak erősödnek. A forint továbbra is gyengélkedik az euróval és a dollárral szemben. Márpedig a gyenge forint azt jelenti, hogy az importáló cégeknek több forintot kell kifizetniük ugyanazokért a nyersanyagokért, termékekért, szolgáltatásokért. Vagyis nőnek a költségeik, amiket előbb-utóbb be kell építeniük az áraikba.

Főként Európán kívüli okokból, de komoly energiaválság van kibontakozóban, a földgáz, és azon keresztük az elektromos áram piaci ára is elszállt. Ezt a hatósági árat fizető magyar lakossági fogyasztók közvetlenül nem érzik a pénztárcájukon, a piaci áron vásároló vállalkozások azonban igen. Az energiaárak emelkedése megint csak a vállalkozások költségeinek növekedését okozza, ami a teljes értékesítési láncon végiggyűrűzve felfelé hajtja a fogyasztói árakat, vagyis inflációt generál.

A kormány pedig olajat önt a tűzre, az országgyűlési választás előtt ezermilliárd forintos pénzszórásba kezd (gyerekesek szja-visszatérítése, 25 alattiak szja-mentessége, 13. havi nyugdíj stb.) – a hivatalos magyarázat szerint a gazdaság újraindítása érdekében, bár a jegybank szerint a gazdaság már újraindult, további fiskális élénkítésre nemhogy szükség nincs, de az már káros. Egyebek mellett azért, mert a lakosságra és a gazdaságra szórt rengeteg pluszpénz inflációt gerjeszt. Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó (korábban Matolcsy György jegybankelnök helyettese) szerint a következő másfél évben 4-5 százalék körül ragadhat az infláció, ami pesszimistább becslés, mint amit az MNB és a kormány gondol.

A kamatemelés tényén túl még kérdés, hogy a szigorítási ciklus egyéb lépéseiben, például az állampapír-vásárlási program további szűkítésében várhatóak-e fejlemények. Ezekre a kamatdöntéshez fűzött – egy órával később megjelenő – indoklásból, illetve Virág Barnabás – azúttal a Portfolio konferenciáján elmondott – nyilatkozatából derül majd fény.