Keményen küzdött a kormány a zsebszerződések ellen, de a fürdővízzel a gyereket is kiöntötte, bár ezt máig nem ismerte el. Már 2013-ban a Büntető Törvénykönyvbe is bekerült a rosszhiszemű szerződéskötések büntetése, de a szintén 2013-ban megszavazott, 2014 májusában hatályba lépő Földforgalmi Törvényben visszamenőlegesen eltörölték a termőföldekre nem közeli hozzátartozók javára bejegyzett haszonélvezeti jogot. Az Európai Unió Bírósága már két és fél éve meghozta azt a döntést, hogy korrigálni kell a törvényt. A magyar kormány akkor azzal támadott vissza, hogy az EUB a spekulánsokat támogatja, aztán kormánybiztost is kineveztek a terület vizsgálatára, végül a magyar kormány most lépett. A 2014-ben kiebrudaltak kérhetik a törölt haszonélvezeti joguk visszajegyzését, vagy kaphatnak kompenzációt. Az igényeket jövő júliustól lehet benyújtani, a következő kormány fizet.

A 2014-es lépéssel elsődlegesen a külföldieket akarták távol tartani a magyar termőföldtől, de az előbbi jogi konstrukcióval több magyar állampolgár is élt, így őket is érintette a haszonélvezeti jog törlése. Az már inkább csak pikáns, hogy az uniós tagállami polgárokat igyekeznek távol tartani a termőföldtől, de a kormány bejelentette pár hónapja, hogy létrehoznak egy magántőkealapot, amelynek célja a külföldi földvásárlás. Igaz, ezt visszavonták, miután a szlovákok nekimentek emiatt a magyar kormánynak. Ezzel együtt még működik az áprilisban létrehozott másik, Eximbank által létrehozott tőkealap, amellyel a külföldi élelmiszeripari beruházásokat támogatnák.

Egy tollvonással semmissé tették a szerződéseket

Az Európai Unióhoz csatlakozás után még türelmi időt kaptak az újonnan belépő országok, csak 2014-ben nyitotta meg Magyarország is a termőföldek vásárlása előtt az utat, uniós magánszemélyek, bizonyos korlátok mellett vehettek földet. Nem csak nálunk igyekeznek a kormányok akadályokat beépíteni a földvásárlás előtt, az egész Unióban különleges, érzékeny témaként kezelik a földterületeket.

Túry Gergely

Az mégis kiverte a biztosítékot még a magyar Földforgalmi Törvény 2014-es hatálybalépésekor, hogy a termőföldre a nem közeli hozzátartozók javára bejegyzett haszonélvezeti jogot egy tollvonással eltörölték anélkül, hogy a kártalanításról rendelkezett volna egyetlen passzus is. Akkor (és most is) az a kormány kommunikációja ezzel kapcsolatban, hogy a külföldi spekulánsokkal szemben védik a magyar termőföldet. Ez a védelmi reakció annyiban megalapozott, hogy bár az elmúlt években évente lényegében 7-10 százalékkal emelkednek a magyar földárak, mégis még mindig jóval olcsóbb, mint Nyugat-Európában, ezzel csábítva a spekulánsokat a vásárlásra. Ugyanakkor 2014-ben, nemcsak külföldi állampolgárok, de magyarok is nehéz helyzetbe kerültek még akkor is, ha már évtizedekig agrártevékenységet folytattak a kiebrudalásukat megelőzően. A 2014-es törvény egy hónapot adott az ügyletek rendezésére.

Kalandos jogi kanyarok

Az Európai Bizottság már a törvény keletkezésének pillanatában is jelezte a magyar kormány felé, hogy ez a jogalkotás szembe megy az uniós alapelvekkel, elsődlegesen a szabad vállalkozást sértik, de a magyar törvény visszamenőleges hatályával is kiszámíthatatlan környezetet teremt, valamint a kártalanítást is hiányolták. Az Európai Unió Bíróságán több szálon is futott az ügy, magánszemélyek pere is került a luxemburgi bíróság elé, de az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen ebben a témában, és szintén az Európai Unió Bíróságához fordultak.

Az egyik esetben, a Segro-ügyként megismert perben 2018. március 6-án született ítélet, mely kimondja, hogy a vitatott szabályozás a tőke szabad mozgását korlátozza. Egyebek mellett pedig úgy ítélték meg, hogy a külföldiek hátrányos megkülönböztetését is jelenti, mivel a magyar állam sokáig tiltotta a külföldiek termőföld befektetéseit, így a vállalkozás egyetlen módja a haszonélvezeti jog létesítése volt, és pusztán ezért volt több tagállami polgár ebben a jogviszonyban. Ugyanakkor egyáltalán nem zárható ki az ügyben, hogy a szabályozás szerinti, haszonélvezeti jog megszerzésére meghagyott egyenesági leszármazott nem spekulatív céllal szerződött.

AFP / Heshphoto

A precedens értékű ítéletre a magyar kormány nem reagált, de az Európai Bizottság által az EUB elé vitt ügyben is megszületett az ítélet 2019 májusában. Közben fut egy másik ügy is, amelyben jövőre hozhat ítéletet a luxemburgi bíróság, itt arról fognak dönteni, hogy a magyar szabályozást korrekcióra bíró ítéletek vajon a nem pert indító érintettekre is érvényes-e. Ez utóbbi persze már nem olyan fajsúlyú, mint a 2018-as ítélet, hiszen az Európai Bizottság keresetében hozott döntéssel ez is eldőlt, ezért is módosíthatja a kormány az erre vonatkozó törvényt, amit egy salátatörvényben nyújtottak be egy héttel ezelőtt.

Ezrek állhatnak majd sorba kompenzációért, a következő kormány fizet

Két lehetőséget is felkínál a módosító javaslat: vagy igényelhetik a haszonélvezeti jog visszajegyzését, vagy kompenzációt kaphatnak. Csak majd jövő év júliusától nyújthatók be az igények, fél év lesz az ügyek lebonyolítására 2022-ben. A visszajegyezhetőséget az ingatlannyilvántartó hatóság vizsgálja, az eredményt az egész procedúrát lebonyolító Nemzeti Földügyi Központnak adja át, az igénylőknek ide kell benyújtaniuk a kérelmeiket is. Azt, hogy a következő kormánynak mennyit kell majd kompenzációként kifizetni, még becsülni is alig lehet, egy hektárra vetítve az akkor földterület értékének megfelelő huszadrészt veszik alapul (tehát a kiindulásnál már eleve a jelenlegi értéknél kevesebb lesz az alap, de szakértők szerint ez így szabályos).

Az Európai Bíróságig eljutó pereskedő cégek ügyvédje azt nem akarta elárulni, hogy ügyfelei esetében mekkora területről van szó, de az interneten fellelhető dokumentumokból két dolog is kiderül. Az egyik az, hogy az abban feltüntetett helyrajzi számok fele már nem fellelhető a nyilvános adattárban, ami miatt nyilván a visszajegyezhetőség vizsgálata sem lesz könnyű. A másik pedig az, hogy csak a megnézhető helyrajzi számok alatti terület majd 200 hektár. Az ügyet ismerő ügyvéd szerint viszont ezek között van olyan, amely osztatlan birtokon belül található, márpedig ha ez így van, akkor még csavarosabb a történet, hiszen az osztatlan birtokok felszámolása éppen most zajlik.

A módosító kizárja a rosszhiszemű igényeket, mint például, a Segro-perben 2018. március 6-i ítélete után (amivel felmerült a kárpótlás lehetősége) létesített haszonélvezeti jog. Az időközben kisajátított föld akadálya a visszajegyezhetőségnek. A kompenzáció az egyévi érték legfeljebb 15-szöröse lehet, ez nem rossz pénz. Csak sematikusan számolgathatunk: egy 100 hektáros terület 2014-es értéke az akkori átlagos földárakkal kalkulálva, 100 millió forint, ennek egyévi értéke 5 millió. Ha egy igénylő a törlés idején 25 évesnél fiatalabb volt, vagy cég az igénylő, akkor 15-szörös szorzóval számolva, 75 millió forint kompenzációt kaphat (ha idősebb volt, akkor kevesebbet, sávosan határozza meg a módosító a szorzót korcsoportonként), 35-55 év közöttiek esetén 45-55 millió forint körüli összeg jön ki. Csupán ezer igénylőre ez 60 milliárd forint lehet az átlagokat számolva, de többek szerint jóval nagyobb lesz az igénylők száma.