A földtörvény év végi, több szempontból is aggályos módosítása nyomán A Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz kerültek az eddig a büntetés-végrehajtáshoz tartozó gazdálkodó cégek által használt birtoktestek. Egy másik jogszabály-módosítás nyomán az alapítvány akár bérbe is adhatja a földeket.
Nyílt árveréseken vernek dobra ismét néhány százezer hektár termőföldet, de addig még a földforgalmi törvény módosításáról is szavaznak a parlamentben.
Az Európai Bíróság döntése után két és fél évvel salátatörvénybe csomagolta a kormány azt a törvényjavaslatot, amellyel rendezi a földtörvény hét évvel ezelőtti, kifogásolt rendelkezését, amellyel törölték a haszonélvezeti jogot. Az igényeket csak jövőre lehet benyújtani, így a következő kormány fizethet.
Az Alkotmánybíróság szerint rendben van a földtörvény aggályosnak tartott módosítása, de már jönnek is az első jelzések azoktól, akiknek az aggálya igazolva látszik, mivel megfosztotta őket az agrárkamara a vásárlás lehetőségétől. A módosítással viszont már a bíróságokon sem lehet megváltoztatni a kamarai döntést, legfeljebb elölről lehet mindent kezdeni.
Az Alkotmánybíróság elutasította 52 ellenzéki képviselő beadványát: a Varga Zs. András vezette öt tagú tanács egyetlen pontban sem értett egyet a kezdeményezőkkel.
A földforgalmi törvény módosítása miatt fordul Alkotmánybírósághoz az ellenzék, amely szerint a kormány ezzel a lépéssel elárulja a vidéket.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint tavasszal vezetik be az új működési formát. A családi mezőgazdasági vállalkozás (csmv) a tervek szerint már jogi személyiség lenne.
Az ország egyik legnagyobb agrárvállalkozója szerint a nemrég elfogadott földforgalmi törvénnyel a balatonfelvidéki borászok kaszálhatnak majd nagyot.
Az agrárkamara felügyelete alá vonná a földek adásvételét egy új törvénymódosítás, a szervezet még a földárakba is beavatkozhatna. Vannak, akik szerint a változás a versenyképességnek jót tenne, de így is akad hátránya. A bírálók úgy látják, a kormányhoz közeli agrárvállalkozók járnak jól.
Az Európai Unió bírósága elé kerül mindkét földüggyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás, döntésre pedig legkorábban a jövő év őszén kerülhet sor – mondta a Napi Gazdaság szerint Simon Attila István, az agrártárca államtitkára.
Jövő júliusban a Balaton-régióban a külterületi ingatlanok esetében törlik azoknak a haszonélvezeti jogát, akik nem állnak rokoni kapcsolatban az ingatlan tulajdonosával. Sok külföldi, akik megvásárolták a haszonélvezeti jogot, most kellemetlen helyzetbe kerülhet, mert hiába egyeztek meg korábban a haszonélvezetről, ha nem sikerül megvenniük a földet, akkor el kell hagyniuk azt, és lehet, hogy befektetéseik összegét nem képes a magyar tulaj visszafizetni.
Magyarországon nagyon sok zártkert, kisebb-nagyobb vityilló van nadrágszíjtelkeken. Földjogilag ezek hasonló besorolásúak, mint a termőföld. És bár a földforgalmi törvényben nincs kikötve, hogy vevő csak az lehet, aki életvitelszerűen ennek műveléséből él, az értékesítést olyan adminisztrációs akadályok nehezítik, hogy a földforgalmi törvény teljes körű hatályba lépésével akár fél évig is eltarthat majd egy átíratási procedúra. Összességében több mint kétszázezer hektár forgalomképességéről van szó..
A kormány jobbról előzi a Jobbikot. Leginkább így értelmezhető a májusban életbe lépő földforgalmi törvény, valamint a köznapi beszédben zsebszerződésként emlegetett megállapodások semmisségét kimondó jogszabály.
Az LMP képviselői egy molinó kifeszítésével és megafon használatával fejezték ki ellenvéleményüket a földtörvénnyel kapcsolatban annak parlamenti végszavazásán. A házelnök tiszteletdíjuk egyharmadának megvonását kezdeményezte, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak az érintettek.
A magyar föld védelmére az új földtörvény a legnagyobb garancia - mondta a vidékfejlesztési miniszter pénteken a Parlamentben, miután az Országgyűlés elfogadta a földforgalmi törvényt.
A földforgalmi törvény számos kérdésében még nincs végleges döntés, ezek megszületésére a következő hetekben lehet számítani - mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki szerint a változásokra a versenyképesebbnek tartott családi gazdasági modell elterjesztése érdekében van szükség.
