Áruhiányra nem kell számítani, de arra viszont igen, hogy minden építkezés átlagosan tíz százalékkal drágább lesz.
Átlagosan 20 százalékkal drágulhatnak januártól az építőanyagok a gyártókat sújtó költségemelkedések miatt, de áruhiány most nem lesz - írja hétfői számában a Világgazdaság.
A hazai gyártók elkötelezettek a termelés fenntartása mellett, ezért nem tart a magyarországi építőanyaggyárak leállásától Tibor Dávid, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának (HÉT) elnöke, ugyanakkor a lapnak elmondta: a hirtelen megnőtt energiaárak korrekciója a jelenlegi energiaárszinttel számolva költségvezérelt, 10-30 százalék közötti áremelést indokol az építőanyag-gyártásban.
Tibor Dávid szerint ez szinte minden építőanyagot érint, az energiaintenzív területet kevésbé, a többit nagyobb mértékben.
Egy átlagosan 20 százalékos építőanyag-drágulás hatására nagyságrendileg 10 százalékkal kerül többe az építkezés és a felújítás - jelezte.
Kifejtette: a jövő évtől fokozatosan megjelenő, az energiaköltség indukálta áremelések előtt nem sokáig élvezhették a piaci szereplők az alapanyagok piaci korrekcióját. Egyik építési termék ára sem tudott visszatérni az egy vagy fél évvel korábbi szintre, ráadásul a bérköltségek, a csomagolási és a szállítási költségek is folyamatosan emelkedtek időközben.
Elmondta: az építőanyag-gyártók az elmúlt években sokat költöttek energiahatékonysági és kapacitásbővítő beruházásokra, ám ilyen mértékű energiaár-emelkedésre senki sem volt felkészülve. Ezért a hazai gyártók arra készülnek, hogy közösen fordulnak a kormányzathoz a vállalati energiaárak megfékezését szorgalmazva az üzemanyagok hatósági árazásának mintájára.
Az építőanyag-piacon közös érdek egy újabb krízishelyzet elkerülése, és a nagyarányú drágulás ilyen szituációhoz vezetne - érvelnek.
A korábbiaknál nagyobb mértékű áremelés ugyan a költségek megugrása miatt egyre valószínűbb, Tibor Dávid felvásárlási lázra nem számít, mondván: noha a termelés teljes kapacitáson zajlik, raktárra senkinek sem volt lehetősége termelni az idén, így nincs mit felvásárolni.
(Csatolt képünk illusztráció.)
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
