EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Magyarország megvétózza, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országai mai brüsszeli találkozójukon közös közleményt fogadjanak el – írja a Népszava diplomáciai forrásaira hivatkozva.
A lap szerint ez lesz az Európai Unió tagállamain kívül Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglaló EGT történetében az első eset, hogy nem sikerül zárónyilatkozatot jóváhagyniuk az együttműködésük fejlesztéséről. Ez lehet az Orbán-kormány első visszavágása azért, mert nem sikerült megállapodnia Norvégiával a Norvég Alap kifizetéseiről.
A magyarok túszul ejtették a közös nyilatkozatot, hogy ezzel befolyásolják a Norvég Alapról szóló kétoldalú vitájukat Norvégiával. Minden utat elzártak a kompromisszumhoz
– mondta egy diplomata a Népszavának.
A most induló tárgyalásokon dől el, hogy mekkora legyen Izland, Liechtenstein és Norvégia pénzügyi hozzájárulása az átlagnál fejletlenebb EU országok gazdasági és társadalmi felzárkóztatásához 2021–2027 között. Itt dől el az is, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek.
A tárgyalásoknak nincs határideje, a megállapodást konszenzussal kell elfogadni, vagyis szükséges az összes résztvevő támogatása, így Magyarország, ha akarja, megfúrhatja azt.
A magyar kormánynak Norvégiával azért feszült a viszonya, mivel augusztusban a skandináv ország bejelentette, Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai, ezzel 77 milliárd forinttól esett el az ország. A vita abból fakadt, hogy Magyarország nem volt hajlandó elfogadni, hogy – ahogy eddig – most is a pályázaton legtöbb pontszámot kapott Ökotárs Alapítvány kezelje a civileknek járó pénzeket, ami egyébként a teljes összeg körülbelül öt százaléka.
